Egészségbiztosítás: mi mozgatja valójában a piacot?
2015.10.16
Hazánkban az egészségügyi kiadások a GDP 8%-át tették ki 2012-ben, amely összeg szinten 2166 milliárd forint volt. Ez az arány nagyjából megfelel az EU átlagnak, vagyis nem annyira drámai a helyzet, elsõ ránézésre – állítja Lantos Csaba egészségügyi befektetõ, aki szerint a részletek azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak.

A hazai egészségügy állami és magánfinanszírozásáról tartott, adatokban bõvelkedõ elõadást Lantos Csaba a MABISZ 6. nemzetközi biztosítási konferenciáján. Ebbõl kiderült, hogy hazánkban az egészségügyi ráfordításokat két harmadrészt (62%) az államháztartás, egy harmadrészt (38%) a magánszféra finanszírozza, szemben a magánkiadási részesedés 27%-os OECD átlagával. A magánkiadások közé a háztartások, az egészségpénztárak, a non-profit szervezetek és a vállalkozások által finanszírozott kiadások tartoznak.

A teljes egészségügyre fordított háztartási kiadások nagysága 2012-ben 631 149 millió forint volt. Ebbõl az out-of pocket gyógyszer kiadások tették ki a legjelentõsebb részt: 320 569 millió forintot. Az egészségügyi szolgáltatási piac nagysága a teljes háztartási kiadásokból 294 430 millió forint volt.

A vállalkozások egészségügyi kiadásai 91 528 millió forintot tettek ki, amely érdemben két kategória között oszlott meg: prevenció és népegészségügy, illetve gyógyszer és egyéb nem tartós gyógyászati célú fogyasztási cikkek. A teljes egészségügyre fordított egészségpénztári kiadások nagysága ugyanekkor 59 034 millió forint volt.

Háztartásokat segítõ non-profit intézetek szintén jelentõs összeget, 43 845 millió forintot költöttek egészségügyi kiadásokra, ezeket az aktorokat azonban Lantos Csaba sem tudja beazonosítani.

Mekkora az egészségügyi szolgáltatási piac nagysága?

A magán-egészségügyi szolgáltatási piacot Lantos Csaba 376 454 millió forintra becsüli, amibe beletartoznak a számlára vásárolt magánszolgáltatások, a paraszolvencia, a számlára vásárolt közszolgáltatások, valamint az orvosoknak „lakásrendelésen” kifizetett összegek is. Utóbbit 144 milliárd forintra becsüli az egészségügyi szakértõ.

Emellett az önkormányzat és a központi kormányzat által finanszírozott szolgáltatási piac nagysága összesen 132,2 milliárd forint. Míg az OEP gyógyító-megelõzõ kasszára fordított kiadásai 850,9 milliárd forintot tesznek ki. Így a teljes egészségügyi szolgáltatási piac 1 359 milliárd forintra tehetõ.

Valójában az orvosok mozgatják a piacot

Az állami szektor kiadásainak közel felét, 422 milliárd forintot a személyi költségek (egészségügyi dolgozók, mentõszolgálat, háziorvosok) alkotják.

Az állami orvosok nettó bére 2012-ben 86 milliárd forint volt, amihez hozzájön még a magánszolgáltatóknak számlára fizetett összeg egy része is, amit Lantos Csaba 40%-ra, vagyis mintegy 63 milliárd forintra becsül. Ennek nagyjából becslések szerint 70%-a, vagyis mintegy 44 milliárd forint a magánpraxisok nettó jövedelme.

Ha ehhez hozzáadjuk a KSH által becsült mintegy 70 milliárd forintos paraszolvenciát, valamint a már említett, mintegy 144 milliárd forintos, „lakásrendelésen” szerzett bevételt, akkor az összesen 344 milliárd forintos bevételt jelent az orvosok számára.

A KSH szerint az orvosok létszáma mintegy 26 ezer fõre tehetõ, ez alapján egy orvos átlagos nettó havi jövedelme 1 083 519 forint.

Lantos Csaba azt is elmondta, hogy a szolgáltatás-finanszírozásra fordított, biztosítók által kifizetett összeg becslései szerint nem volt több, mint 1 milliárd forint, az önkéntes egészségpénztárak 10 milliárd forint felett költöttek, tehát van még hova fejlõdnie az egészségbiztosítási piacnak, amihez elsõ lépésben a hazai egészségügy kaotikus helyzetét kellene megváltoztatni, ami nem kis feladat.