Visszafogottabbá vált a kereslet a nyaralóövezetekben lévő lakóingatlanok, nyaralók iránt. A nyaralók iránti kereslet az emelkedő hitelkamatokkal ellentétes irányban mozog.
A bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet miatt a vevőjelöltek könnyebben lemondanak a nyaralóvásárlásról - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely több mint 50 ezer hirdetés alapján bemutatja a nyaralók iránti kereslet alakulását. Az összeállításból az is kiderül, hogy mennyivel drágultak a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál elérhető nyaralók és lakóingatlanok.
Fordított képlet
“A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy luxuscikké váltak ezek az ingatlanok. A koronavírus-járvány utóhatásai, a felgyorsuló infláció, az emelkedő kamatok, az Ukrajnában zajló háború miatt kedvezőtlenebbé váltak a gazdasági kilátások, így a nyaralóvásárlást fontolgatók egy része egy időre lemondott erről. Azt látjuk, hogy a nyaralók iránti kereslet fordított irányban mozog a lakáshitel-kamatok alakulásával. Utóbbiak fokozatos növekedésével párhuzamosan idén egyre kevesebben érdeklődtek a nyaralóövezetekben fekvő ingatlanok iránt tavalyhoz képest.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “Somogy, Veszprém és Zala megye Balaton-parti településein éves összevetésben 39-51 százalékkal csökkent a kereslet 2022 első negyedévében. A Velencei-tó melletti települések közül Gárdonyban és Velencén 37 és 28 százalékos volt a visszaesés. A Tisza-tónál lévő nyaralóövezetben pedig 9-58 százalékos csökkenés látható ebben az évben.
Még mindig emelkednek a balatoni árak
A keresletcsökkenés azonban egyelőre nem látszik a kínálati négyzetméterárakon, azok ugyanis emelkedést mutatnak. Siófokon például egy év alatt 47 százalékkal 1 millió forint fölé kerültek az átlagos négyzetméterárak. A déli parton Szántód, Zamárdi, Balatonföldvár és Balatonszemes azok a települések, ahol az átlagos négyzetméterárak szintén meghaladják a milliós lélektani határt. A déli part legolcsóbb települése Balatonkeresztúr 587 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal. Az északi part milliós toplistájába tartozik Alsóörs, Balatonakarattya, Balatonfüred az átlagos négyzetméterárak alapján, illetve az egész Balaton legdrágább települése Tihany. Itt négyzetméterenként átlagosan 1,8 millió forintot kell fizetni egy eladó lakásért, házért vagy nyaralóért. A legolcsóbb északi parti település Szigliget 524 ezer forintos átlagárral.
“A Balaton-parti települések összes eladó lakóingatlanát figyelembe véve a déli parton 47 százalékos az északi parton pedig 20 százalékos volt az áremelkedés éves szinten, de ez nem csak a drágulásnak köszönhető. A magasabb árakat okoz az is, hogy a Balaton partján tavalyhoz képest jóval több új építésű ingatlan szerepel a kínálatban. Mivel az új ingatlanok 30-40 százalékkal drágábbak a használtakhoz képest, így ezek még feljebb húzzák az átlagot.” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
Drágulás a Velencei-tónál és a Tisza-tónál is
Bár a kereslet a Velencei-tónál is visszafogottabbá vált, ez a folyamat az árakon nem hagyott nyomot. Gárdonyban 798 ezer forintért, Velencén pedig 731 ezer forintért kínálták idén eladásra a lakó- és nyaralóingatlanok négyzetméterét. Előbbi településen az éves áremelkedés 23 százalékos, utóbbin 26 százalékos volt, a 2019-es szintekhez viszonyítva pedig 111 és 75 százalékkal nőttek az árak.
A Tisza-tónál is nőttek az árak, A kínálati piacon idén kialakult 269 ezer forintos négyzetméterár 56 százalékkal haladja meg a tavalyit, míg 2019-hez képest duplázást jelent. A kérdéses települések közül Abádszalókon például négyzetméterenként 231 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanokat a tulajdonosok, 27 százalékkal magasabb áron, mint egy évvel korábban.
