A Budapest Bank felmérése szerint a szülõk 46 százaléka a gyermek munkába állásáig, 20 százaléka pedig a középfokú illetve felsõfokú tanulmányok befejezéséig érzi kötelességének a gyermek anyagi támogatását. Az utódok jövõbeni anyagi biztonságának megteremtését a szülõk 80 százaléka tartja fontosnak, 50 százalékuk pedig rendszeresen félre is tesz ennek érdekében.

4 millió évi 82 ezerbõl?

A szülõk átlagosan a gyermek negyedik életévében kezdenek el spórolni, és azt tervezik, hogy a húszas évei elejéig gyûjtenek össze annyi pénzt, amennyivel el tudják indítani õt az önálló életben. A megtakarítás célja jellemzõen az általános biztonsági tartalék képzése (56 százalék), a gyermek önálló otthonának megteremtése (40 százalék), illetve a felsõfokú tanulmányok finanszírozása (50 százalék). A családok átlagosan 17 éven keresztül tennének félre, a cél pedig az, hogy 4 millió forint gyûljön össze a felhalmozási idõszak végén.

Ugyanakkor jelenleg éves szinten a szülõk mindössze átlagosan 82 ezer forintot tesznek félre, ráadásul 44 százalékuk ezt az összeget a szinte semmit nem kamatozó folyószámláján õrzi. A második legnépszerûbb megtakarítási forma a befektetéssel egybekötött életbiztosítás (29 százalék), ezt követi a lakástakarékpénztári megtakarítás (20 százalék). Start számlával a megkérdezettek 14 százaléka rendelkezik, befektetési alapban pedig a szülõk 8 százaléka gyarapítja a gyermeknek félretett pénzt.

„Számításaink szerint, ha a szülõk szeretnék elérni az eredeti 4 millió forintos megtakarítási céljukat, a jelenleg félretett összeg háromszorosát, évi 235 ezer forintot kellene megtakarítaniuk. Ez abban az esetben igaz, ha a szülõ nem „dolgoztatja” a pénzt. Amennyiben azonban olyan befektetési formát (például befektetési alapot vagy megtakarítási számlát) választanak a szülõk, amellyel hozam is elérhetõ, kisebb éves összeg is elegendõ lehet ahhoz, hogy biztosítsák gyermekük jövõjét” — mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetõje.

A gyermeknek mindenbõl a legjobb jár — akár hitelre is

A megkérdezett szülõk több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyermekeknek igyekszik mindenbõl a legjobbat megvenni. Ennek érdekében sok szülõ akár hitel felvételére is hajlandó: 16 százalékuk vett már igénybe kölcsönt annak érdekében, hogy a gyermek számára elõ tudjon teremteni bizonyos dolgokat (jellemzõen infokommunikációs eszközt — például számítógépet, tabletet vagy mobiltelefont —, lakberendezési tárgyakat vagy a tandíjat), 40 százalékuk pedig a jövõben is hajlandó lenne hitelfelvételre a gyermek érdekében.

Pénzügyek a családban: mire nevelnek a magyar szülõk?

A pénzügyi nevelés a családok 85 százaléka számára fontos kérdés: a legtöbb szülõ azt gondolja, hogy ezt a feladatot az iskolának és a családnak közösen kell ellátnia. Ezt otthon leggyakrabban a család pénzügyi helyzetérõl és a mindennapokhoz kapcsolódó költségekrõl való beszélgetéssel igyekszenek megoldani, de fontos eszköz a zsebpénz is, amelybõl a gyermeknek magának kell kigazdálkodnia az általa vágyott dolgokat.

Zsebpénzt a szülõk közel háromnegyede ad gyermekének; közülük 60 százalék arra törekszik, hogy ez bizonyos rendszerességgel (például hetente vagy havonta) történjék, közel felük pedig azzal is segíti gyermekét a beosztás megtanulásában, hogy lehetõleg mindig azonos összeget ad neki.