Alig több mint két év telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet globális világjárvánnyá nyilvánította a COVID-19-et. Ennek eredményeképpen jelentős változásoknak lehettünk tanúi az élet minden területén, legyen szó akár a munkáról, bevásárlásról, vagy a kockázatvállalásról. Világossá vált, hogy ezek a változások velünk maradnak és minden iparágra különböző mértékű hatást gyakorolnak.

A biztosítók számára a világjárvány felgyorsította a digitális csatornákon keresztül történő kapcsolattartás és interakció használatát. Eközben a biztosítási ügyfelek egyre többször igényelnek segítséget a sérülések és károk megelőzésében.

Az Accenture évente megjelenő Fjord Trends jelentése mindig azonosítja az előttünk álló év potenciálisan befolyásoló jeleit és trendjeit, és gyakorlati útmutatást nyújt a vállalatoknak. A 2022-es jelentésben azt vizsgálják, hogy az emberi viselkedésmód változásai hogyan hatnak a társadalomra, a kultúrára és az üzleti életre. Nézzük, mit jelentenek ezek a trendek a biztosítók számára.

1. Individualizmus és függetlenség

A COVID-19 okozta lezárások időt adtak a munkavállalóknak arra, hogy újragondolják életüket és munkájukat. Sokak számára a nagyobb önállóság érzése a szabadúszó munka és más, a megosztáson alapuló gazdaságból származó új jövedelemforrások felé való elmozdulást eredményezte. Ahogy a munkaerő egyre nagyobb része teljes vagy részmunkaidőben szabadúszóvá válik, az otthonok és a személygépkocsik egyre inkább üzleti használatba kerülnek, és elmosódnak a személyes és a kisvállalkozói kockázatok közötti határok.

Az Accenture szerint a biztosítók számára a megosztáson alapuló gazdaságban rejlő potenciális bevételi lehetőség globálisan mintegy 40 milliárd dollárra nő 2025-re. Ma már – az insurtechek mellett - az inkumbens biztosítók is több olyan terméket kínálnak, amelyek a megosztáson alapuló gazdaság, illetve a szabadúszók kockázataira szabottak. Eközben a Simplishez hasonló insurtechek is lépéseket tesznek ezen a területen.

2. A bőségkultúra vége

A COVID-19 világszerte zavarokat okozott az ellátási láncokban, és olyan tartós jelenséget hozott létre, amelyet sokan még soha nem tapasztaltak: a hiányt. Ez a tapasztalat megkérdőjelezte a bőségkultúra környezetre gyakorolt hatásait, és több embert késztetett arra, hogy átgondolja saját fogyasztási döntéseit.

Ez különösen igaz az ezredfordulósok és a fiatalabb fogyasztók körében. Az Accenture biztosítás fogyasztói tanulmányában a 18 és 34 év közötti válaszadók több mint kétharmada (67%) azt mondta, hogy olyan digitális élményeket szeretne, amelyek fenntartható utazási és vásárlási gyakorlatra ösztönöznek. A svájci Helvetia biztosító például egy olyan programmal reagál az ilyen fogyasztói igényekre, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára a CO2-kibocsátás kompenzálását.

3. Új horizontok

A metaverzum, ami egy megosztott virtuális világ, amelyben az emberek egyre több időt töltenek, így kevésbé konceptuális és egyre valóságosabb. Bár a metaverzum még mindig nagyrészt a videójátékosok területe, ám ez egy olyan hely, ahol valódi pénzt lehet keresni vagy veszíteni. A biztosítási ágazat is keresi a módját annak, hogy miként segíthet az ügyfeleknek fedezetet nyújtani a lehetséges kockázatokkal szemben.

Bár az olyan ajánlatok, mint az NFT-k biztosítása, még korai szakaszban vannak, ám a biztosítók már készülnek a metaverzum elkerülhetetlen terjeszkedésére. A kriptopénz például egyre inkább opcióvá válik a díjfizetésre.

4. Információs bizalomhiány

Az internet és az okostelefonok, illetve a Google révén az ügyfelek hozzászoktak ahhoz, hogy a tudás a kezükben van. A megbízható forrásból származó pontos információk megtalálása azonban nem mindig egyszerű. A vállalkozásoknak minden iparágban kihívást jelent, hogy megbízható információforrásként szolgáljanak a nap bármely szakában, bármilyen csatornán, amelyet az ügyfelek előnyben részesítenek.

A biztosítók és az insurtechek többféle módon reagálnak erre az igényre. Például az Egyesült Királyságban az LV= biztosító ügyfelei okos hangszóróikon (az Amazon és a Google virtuális asszisztensén) keresztül kaphatnak választ az autóbiztosítási szerződésükkel kapcsolatos kérdéseikre, a válaszok pedig a gyakran ismételt kérdések folyamatosan frissített könyvtárából származnak.

5. Gondoskodás iránti vágy

A gondoskodás, törődés alapvető emberi igényünk, a világjárvány pedig még jobban felértékelte ezt. biztosítási ágazatot éppen azért hozták létre, hogy segítsen kielégíteni ezt az igényt. A COVID-19 rávilágított a gondozók régóta fennálló hiányára, amellyel sok országnak szembe kell néznie. Az ENSZ szerint 2050-re a világon minden hatodik ember 65 évesnél idősebb lesz. A demenciával élők száma pedig 2,5-szer magasabb lesz, mint ma.

A technológiai innovációk is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek saját otthonukban és közösségükben maradhassanak. Jó példa erre Japán, ahol állam és magánszféra közötti együttműködés formájában valósítanak hosszú távú gondozási biztosítást. Ezek a programok robotikai megoldásokat alkalmaznak, lehetőséget biztosítva a nőknek, akik hagyományosan nagy arányban vállalnak családgondozói szerepet, hogy a munkaerőpiacon maradjanak, és felkészüljenek saját nyugdíjazási és tartós gondozási szükségleteikre.