A természeti veszélyek elleni biztosítás jövője - ezt gondolják a németek
2022.06.22

Mivel 2021 az Ahr-völgyi árvízkatasztrófa után a német biztosítók számára minden idők legköltségesebb évének bizonyult, a helyi biztosítási ágazat a biztosítási védelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a megelőzés átfogó koncepcióját sürgeti, amely a természeti veszélyek elleni kötelező biztosítás egyetlen hosszú távon fenntartható alternatívája.

A kötelező biztosításnak igen szűk korlátai vannak, mivel csak jelentősen korlátozott biztosítási fedezettel lehetne megvalósítani, például csak fokozottan veszélyeztetett épületekre, vagy csak új épületekre, vagyis egy ilyen megoldás továbbra is sok kárt hagyna biztosítási fedezet nélkül.

A Német Biztosítók Szövetsége (GDV) 2021 októberében kiadott állásfoglalásában az oktatásra, a magán- és állami megelőzésre vonatkozó kötelező intézkedésekre és a biztosításra támaszkodó komplex megoldás elfogadása mellett érvel. Ez az átfogó koncepció három központi elemet tartalmaz:

1. kötelező lépések az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében,

2. biztosítási fedezet az ingatlan tulajdonosok számára,

3. tartalékolás a katasztrofális káreseményekre.

Ez a három elem időben és tartalmilag egységet alkot, az egyes elemek elszigetelt megvalósítása viszont nem jelent fenntartható megoldást.

„Árvizek, heves esőzések, viharok, tüzek, hőség, aszályok: az ilyen események gyakorisága és intenzitása az éghajlatváltozás miatt növekszik. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ezért már nem csak egy elvont feladat a nemzetközi konferenciák számára. Ez egy reális forgatókönyv, amelyet első kézből érzünk" - hangsúlyozza a GDV közleménye. A GDV által javasolt stratégia három eleme a biztonságosabb építményeket és a lakossági információs források bővítését kombinálná az elemi biztosítási védelem kiterjesztett és jobban adaptált formáival, amely a természeti veszélyek szélesebb körére terjedne ki, mint például a heves esőzéseket követően fellépő szennyvíz visszafolyás. Végül szükség lenne az állam szerepvállalására is, amely katasztrofális veszteségek esetén támogatást nyújtana, és korlátozná a piacra gyakorolt hatásokat. Egy ilyen intézkedés belépési küszöbe magas lenne - a ma ismert 200 évente előforduló káreseményekre vonatkozna.