A szökõnap miatt korábbi dátummal kell rendezni a kötelezõdíjat!
2016.02.24
A mai szökõnap a kötelezõ biztosítás díjfizetési határidejére is hatással van: azoknak az autósoknak, akiknek továbbra is év végi évfordulós a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításuk (kgfb), idén a szokásos március 1-jei határidõ helyett már február 29 éjfélig rendezniük kell esedékes díjrészletüket – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). További három fontos tudnivaló: (1) a határidõ az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, (2) a késedelmes ügyfelek szerzõdéseit a biztosítóknak kötelezõ törölniük, (3) a szerzõdés újrakötésekor a fedezetlen idõszakra utólag komoly fedezetlenségi díjat kell fizetni.

Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétõl fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetõvé. A határidõ négy évbõl háromszor március elsejére esik, ám szökõévekben (és az idei ilyen év) elõrejön február 29-ére – noha számos piaci szereplõ az idei évre is a megszokott március 1-jei dátumot kommunikálja az ügyfeleknek.

Nem a díjfizetésre, hanem a beérkezésre vonatkozik a határidõ!
„Ráadásul az sem mindegy, hogy az utolsó napon, február 29-én milyen módon egyenlítjük ki az esedékes díjrészletet – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Mivel ezen a napon éjfélig az összegnek meg kell jelennie a biztosító számláján, az átutalási megbízást érdemes még délelõtt leadni a banknak. A csekket pedig el kell felejtenünk ezen a napon: az átfutási idõ miatt azt már legkésõbb 25-én, csütörtökön fel kell adni.”

Biztos módszer az is, ha személyesen keressük fel a díjrészlettel az aktuális biztosító pénztárát, de ekkor két dolgot is elõre tisztáznunk kell: milyen nyitva tartási rendben mûködik a kiszemelt ügyfélszolgálati iroda, illetve hogy üzemeltetnek-e egyáltalán azon a ponton pénztárat is – több biztosító ugyanis ezt a lehetõséget már megszüntette.

Nem mentség, ha nem kaptunk csekket vagy számlát!
„Azért nem fizettem, mert vártam a csekket!” Gyakran ezzel próbálnak védekezni a késõn ébredõk. Számukra rossz hír, hogy a postai kézbesítés hiányosságai sem mentesíthetik az ügyfelet a következményektõl. A díjfizetés elmaradása a törvény szerint egyértelmûen az õ felelõssége.

Milyen következményei lehetnek a késedelmes eljárásnak?
Ha egy biztosító a határidõ lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi õt: törölnie kell az adott szerzõdést.

1. Annak az ügyfélnek, akinek a díj nem fizetése miatt megszûnt a kötelezõ biztosítása, és nem köti meg azonnal újra azt a megszûnés napján, a fedezetlenség idõtartamára fedezetlenségi díjat kell fizetnie, melynek mértéke – a személyautó teljesítményétõl függõen – naponta 280-660 forint (teherautók esetében meghaladhatja a 2000 forint/nap mértéket is).
2. emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötni a szerzõdést
3. visszamenõleg a türelmi idõre járó díjat is le kell róni és
4. választási lehetõség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetni. Természetesen mindhárom típusú díjra meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerû személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség idõszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmillió forintot is elérõ kártérítést, ami könnyen életre szóló fizetési kötelezettséget jelenthet.

A MABISZ legfrissebb statisztikái szerint mind a teljes gépjármûállomány, mint a személyautó-állomány 44-45 százaléka rendelkezik továbbra is január elsejei évfordulós kgfb-vel. Ez mintegy 1,25 millió személygépkocsit és körülbelül 650 ezer egyéb gépjármûvet jelent.