Az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak. 31-rõl 41%-ra nõtt azok aránya, akik szerint a biztosítók tisztességesen mûködnek; 31-rõl 40%-ra nõtt azok aránya, akik szerint a biztosítók korrektek az ügyfelekkel; 29-rõl 39%-ra nõtt azok aránya, akik megbíznak a biztosítókban. Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél. A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerõseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást. Az ambivalenciát tovább erõsíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72%-a tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelmûen jó hír a piaci szereplõk számára – állapítja meg a Biztosítási Index, a Deloitte Magyarország és a Scale Research reprezentatív felmérése a lakossági biztosítási szolgáltatások igénybevételérõl.

„Úgy látjuk, hogy a magyar háztartások körében az EU-átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe. Ez a lemaradás nemcsak az EU viszonylatában, hanem – bár kisebb mértékben – a V4 országokkal való összehasonlításban is megfigyelhetõ a biztosítási díjtartalékok és az egy fõre esõ biztosítási díjbevétel esetében is egyaránt. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy fõre esõ díjbevétel szintjén ez mintegy 20%-os elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb esõ Lengyelországhoz képest” – hangsúlyozta Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. partnere.

Nem váltanak az ügyfelek

A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70%), valamint az ügyintézés egyszerûségével (69%) és gyorsaságával (68%) elégedettek. A termékek közül a gépjármû-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévõ biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. Felmerül kérdésként, hogy ez tényleges hûséget jelent, vagy egyszerûen túl bonyolult és idõigényes biztosítást, illetve terméket váltani.

„Az emberek 38%-a azért nem köt több biztosítást, mert egyszerûen nem engedheti meg magának, 34%-uk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelezõ. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendõ, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitûdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben” – mondta Mérth Balázs.

A korcsoport szerint a 18-29 év közöttiek, végzettség szerint a 8 vagy kevesebb osztályos végzettséggel rendelkezõk körében a legmagasabb a biztosítással nem rendelkezõk száma, vagyis a biztosítóknak célszerû kiemelt figyelmet fordítani ezekre a társadalmi szegmensekre. Régiós viszonylatban nincs komoly eltérés, családi állapot alapján azonban – a KSH adataival összevetve – egyértelmûen az egyedülállók tekinthetõk a leginkább alulbiztosítottnak.