A biztosítási ügynökök jutalékának közvetlen szabályozása helyett most a költségek közvetett mérséklésével és átláthatóvá tételével csap oda a biztosítási piacnak az a törvényjavaslat, amely feltehetõen az MNB etikus életbiztosítási koncepciójának következõ lépése - írja a portfolio.hu.
Korábban korlátozta a törvény az ügynökök megtakarítási jellegû (unit-linked és vegyes) biztosításokra felvehetõ jutalékát:
- szerzési jutalékként egy ügynök maximum tizennégy havi díjnak megfelelõ jutalékot vehet fõl,
- csak a már befolyt díjak összegéig.
- megkerülhetõ volt,
- a kormány szerint valószínûleg nem csökkentette látványosan az életbiztosítások költségeit,
A törvényjavaslat a biztosítókat kötelezné arra, hogy a megtakarítás meghatározott részét fektessék be az életbiztosítások élettartamának az elején.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a biztosítók az elsõ három évben befizetett díjból maximum az éves díj 150 százalékát (vagyis az elsõ három évben befizetett díjak felét) vonhatják el költségként, és a jelenleg is érvényben lévõ szabályozás értelmében az ügynöki szerzési jutalék 14 havi díjnak megfelelõ értéket tehet ki (a három év alatt befizetett teljes összeg 38,9 százalékát), amit a biztosító a befolyt díjakból fizethet ki.
Emellett a biztosító kötelezve lesz, hogy az általa felszámított díjakat, költségeket, jutalékokat "úgy megnevezni, hogy a megnevezésbõl egyértelmûen megállapítható legyen azok célja és mögöttes tartalma."
Ez a része a törvénynek elég hézagos még:
- értelmezésünk szerint az ügynöki jutalékok pontos mértéke is megismerhetõvé válik az ügyfél számára,
- az viszont, hogy pontosan mire mit fizet az ügyfél, aligha lesz kimutatható, hiszen egy irodabérletet, egy céges nyaralást, vagy egy cégautó-költséget aligha tud egy biztosító pontosan feltüntetni egy-egy ügyfélre lebontva minden szerzõdésben.