A GKI márciusi prognózisa szerint a reáljövedelmek növekedése miatt a lakossági fogyasztás 2016-ban 3 százalékkal bõvül, viszont a beruházások 5 százalékkal visszaesnek, fõleg az uniós források csökkenése miatt.

Vértes András elmondta: míg tavaly a magyar gazdasági növekedés több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt az Európai Unió 1,8 százalékos átlagánál, addig az idei év elején a magyar gazdaságra vonatkozó elõrejelzések trendjükben és számszerûleg is közel állnak egymáshoz.
Egyetértés van abban, hogy idén folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható a növekedésben.

Megítélése szerint a kedvezõ egyensúlyi adatok ellenére a lassuló GDP-bõvülés mellett lemaradás jellemzi továbbra is a magyar gazdaságot a régiós országoktól.

A GKI elnöke elmondta: a januári ipari, építõipari és exportadatok is a gazdasági bõvülés fékezõdését vetítik elõre.
Kiemelte: az idei év egészében a visszaesõ beruházások erõsen negatívan, míg a gyorsuló lakossági fogyasztás pozitívan hat a gazdasági növekedésre. Hozzátette: a mezõgazdaság, a pénzügyi tevékenység és az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínûsíthetõ. A beruházási ráta idén éves szinten 20 százalék alatt lesz - fûzte hozzá.

A GKI elemzõi szerint míg tavaly a hazai ipari növekedés 7,5 százalékos volt, idén 5,5 százalékos lesz az ipar bõvülése. Az építõipar termelése 5 százalékkal csökkenhet, mivel az új uniós ciklus forrásai még nem állnak rendelkezésre, nem testesülnek meg az új megrendelésekben. Vértes András szerint ehhez az is hozzájárul, hogy a kormány lakáspolitikai intézkedéseinek kedvezõ hatásai csak az idei második félévben érzékelhetõek majd. 

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese elmondta: az ingatlanpiacon apró lépésekben elindult a növekedés. Az irodapiac kivételével minden szegmensben javultak a kilátások. Tavaly 7600 új lakást adtak át, ami 9 százalékos csökkenést jelentett az elõzõ évhez képest, a kiadott új engedélyek száma viszont országosan 30, Budapesten 73 százalékkal nõtt. Mindez, részben a csok hatására, elõre vetíti a lakásépítés késõbbi élénkülését, igaz, igen alacsony szintrõl - tette hozzá.
A GKI elõrejelzése szerint 2016-ban 10-12 ezer új lakás átadása várható, amit várhatóan komoly áremelkedés kísér majd - mondta a vezérigazgató-helyettes.

A GKI prognózisa alapján, míg a munkanélküliségi ráta 2015-ben éves átlagban 6,8 százalék, az elõzõ évi 7,7 százaléknál csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb volt, idén várhatóan "statisztikailag" kissé tovább, 6,5 százalékra csökken, a valódi munkanélküliség azonban 9 százalék körüli lehet. 

A GKI elõrejelzése szerint a kisvállalati szektorban és a lakáshiteleknél várható a banki hitelállomány bõvülése, összességében azonban nem várható hitelezési fordulat. A fõ akadályt a vállalatok alacsony hitelkereslete jelenti. A bankrendszer likviditása és tõkemegfelelése azonban jó, nyereségessége javuló.

Vértes András elmondta: a 2016-ra tervezett, 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit elérése kissé bizonytalan, a GKI kutatói 2,3 százalékos GDP-hez mért államháztartási hiányra számítanak. A bevételek ugyan összességében reálisak, a kiadási oldalon azonban mindenekelõtt az egészségügyre és oktatásra tervezett összegek nominális csökkenése vetít elõre bizonyos feszültségeket. A GKI 2016 végére a GDP-arányos államadósság mintegy 1 százalékpontos csökkenését valószínûsíti 74,5 százalékra - mondta Vértes András.

Kérdésre Vértes András elmondta: várható az ország felminõsítése a befektetési kategóriába, de az kérdés, hogy a hitelminõsítõk ezt mikor lépik meg.