A pénzügyi közvetítõrendszert érintõ egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyzi. A javaslat célja az általános indoklás szerint a pénzügyi közvetítõrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata valamint egyes európai uniós szabályok hazai jogba történõ implementálása. 

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében a javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a tagság a korábban megszokott szolgáltatásokhoz a pénztár átalakulása után is hozzájuthat. A jövõben egészség- és önsegélyezõ pénztár alapítással is létrejöhet, és lehetõvé válik az egészségpénztárból egészség- és önsegélyezõ pénztárba történõ átlépés.

A tagszervezõkön keresztül belépett új pénztártagok esetében a pénztárak a mûködési tartalék terhére, az általuk megállapított összegû tagszervezési díjat fizethetnek ki, de a tagszervezõkön keresztül más pénztárba átlépõ tagok után továbbra is csak a jelenlegi díjkorlátnak megfelelõ összegû díjat. 

A pénztár mûködésében bekövetkezett súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén az MNB - mérlegelési jogkörében - az önkéntes pénztárakról szóló jogszabályban foglalt bármely intézkedést alkalmazhatja. 

A jelzálog-hitelintézetek esetében a javaslat törli a refinanszírozás feltételei közül az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó elõírást - ezt azonban mind a jelzálog-hitelintézetek, mind a kereskedelmi bankok kiköthetik, ha szükségesnek tartják -, valamint a közjegyzõi okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén a jelzálog-hitelintézet követeléseinek kielégítésére vonatkozó tûrési kötelezettséget. 

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt is módosítaná a javaslat. Annak érdekében, hogy a pénztári járadékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövõben igazodjon a pénztárt terhelõ kötelezettségekhez, a szolgáltatási tartalék figyelembe veszi a közeljövõben aktuálissá váló járadékszolgáltatások mértékét is. A mûködési tartalék és a likviditási tartalék egy része figyelembe vehetõ a szolgáltatási tartalék fedezetéül. A magánpénztárak a jövõben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen - a tagok egyéni számlája elõzõ év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként. 

A javaslat a tõkepiaci törvényt módosítva két külön kategóriát vezet be az értékpapírokra, a fokozottan kockázatosat, illetve kiemelten kockázatosat. Az indoklás szerint az elhatárolások alapját adó adatok most is részei a tájékoztatónak, a módosítás csupán szabatosabb, követhetõbb értékelési szempontrendszert állít fel.

A tõzsde a kkv-k igényeire specializálódott alpiacokat, így zártkörû finanszírozási platformot és úgynevezett crowdfunding platformot is mûködtethet és a kibocsátók tõzsdére lépését segítõ tanácsadói tevékenységet is végezhet. A tõzsde elõírhatja leendõ és meglévõ kibocsátói számára a jó üzleti hírnév meglétét.

Módosul a foglalkoztatói nyugdíjról szóló törvény is, az egyik változás, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekhez csatlakozó önfoglalkoztató a jövõben a csatlakozó foglalkoztatóval esik egy elbírálást alá.

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítása lehetõvé teszi, hogy a károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó felelõsségbiztosítójának a nevét és a biztosítási szerzõdés kötvényszámát. Az adatkérés azonban csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében valósulhat meg.

A javaslat a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításával megfogalmazza, hogy fizetési számla vezetésére irányuló keretszerzõdés más - fizetési számlákhoz nem kapcsolódó - szolgáltatásokkal csomagban történõ ajánlása esetén indokolt az egyéb szolgáltatások díjairól is tájékoztatást nyújtani, ha ezen szolgáltatások külön is igényelhetõek. 

A javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett elõírja, hogy az MNB bírságot szab ki, ha a Pénzügyi Békéltetõ Testület (PBT) eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttmûködési kötelezettségének. Erre azonban a szolgáltatót elõre figyelmeztetni kell, és kimentés is lehetséges mulasztás esetén.

A hitelintézeti törvény is módosul a javaslat szerint, a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arra, hogy az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz a fogyatékos személyek is egyenlõ eséllyel férjenek hozzá. 

A javaslat pontosítja a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálás alá vont intézmény felett gyakorolt tulajdonosi és irányítási jogosultságok idõ-, tárgy- és módszerbeli korlátait és egyértelmûen rögzíti, hogy a szanálási biztos a szanálási célok és a szanálási intézkedések érvényre juttatása érdekében fejti ki tevékenységét.

A biztosítási törvény egyes módosításai erõsítik az ügyfélvédelmet (befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén minimum befektetési összegek meghatározása, költségek átláthatóságának követelménye, közvetítõk biztonságosabb mûködését célzó rendelkezések). A módosítások másik köre azt szolgálja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a KEK KH közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvényadatokat, továbbá a mezõgazdasági biztosításokkal kapcsolatban megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetõségét a hatáskörrel rendelkezõ szervek számára.