GKI: harmadik hónapja csökken a GKI konjunktúraindex
2016.04.25
Harmadik hónapja csökken a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke, áprilisban az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztóiak kissé javultak, de ez utóbbiak így sem érték el a februári szintet - írja az MTI.

Áprilisban a januári, igen magas szinthez képest minden ágazatban és a fogyasztók körében is valamivel kisebb lett a gazdasági bizalom. 

A konjunktúraindex a márciusi mínusz 2,8 pontról mínusz 3,9 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 4,6 pontról 2,2 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 23,8 pontról mínusz 21,1 pontra javult áprilisban.

Áprilisban az üzleti várakozások a kereskedelem kivételével minden ágazatban érezhetõen kedvezõtlenebbek lettek. Az ipari bizalmi index nagyjából egy éve volt ilyen alacsony. Gyengébb lett az elmúlt idõszak termelésének, a rendelésállománynak - ezen belül az exportrendelésnek - valamint a kilátásoknak a megítélése is. A készletekrõl alkotott vélemény nem változott. A válaszolók szerint a szerzõdéssel lefedett idõszak kissé rövidebb, az új megrendelések nagysága kisebb volt a januárinál. 

Az építõipari bizalmi index áprilisban visszaesett a februári szintre. Az elõzõ háromhavi termelés megítélése enyhén romlott, a rendelésállományé hibahatáron belül javult.   

A kereskedelmi bizalmi index áprilisban kissé emelkedett, de szintje így is elmaradt a februáritól, így továbbra is bennmaradt az elmúlt, immár több mint két évet jellemzõ viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése kissé romlott, míg készletszintet és a rendelések várható alakulását kismértékû javulás jellemezte. 

A szolgáltatói bizalmi index áprilisban immár harmadik hónapja csökkent, s visszatért a tavaly év végi szintre. Fõleg az általános üzletmenet megítélése romlott, a forgalmi várakozás kissé kedvezõbb lett. 

Az elemzés szerint a foglakoztatási hajlandóság az iparban erõsödött, az építõiparban határozottan, a szolgáltató és kereskedelemi cégeknél ennél kevésbé romlott, ugyanakkor enyhült a lakosság munkanélküliségtõl való félelme. Az áremelési szándék a szolgáltató szektorban és az iparban minimálisan erõsödött, az építõiparban viszont a márciusi megugrás után szinte eltûnt, miként a kereskedelemben is az ár tartására törekvõ cégek voltak óriási többségben. A fogyasztók inflációs várakozása csökkent. A magyar gazdaság jövõjét az iparban és a lakosság körében a márciusinál kissé optimistábban, az építõiparban azzal azonosan, a szolgáltató vállalkozásoknál valamivel, a kereskedelemben viszont sokkal pesszimistábban látták, mint áprilisban.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban a márciusi csökkenést követõen, annál kevésbé emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a következõ egy évben a márciusban gondoltnál kissé kedvezõbbnek, megtakarítási képességét viszont némileg romlónak gondolta. A lakosság a nagy értékû tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetõségét javulónak, a következõ egy évre vonatkozót stagnálónak érzékelte.