Német nyugdíjmodell
2016.05.05
A német dolgozók egyik legnagyobb félelme, hogy idõs korukra elszegényednek, mert az állami nyugdíj nem lesz elegendõ. Már a következõ választásokra is gondolva a munkaügyi miniszter újfajta, a vállalatok által fizetendõ, kötelezõ jellegû nyugdíjjárulékot vezetne be. Az alacsony kamatok problémája miatt azonban még sok a nyitott kérdés - írja a Privatbankar.hu.

A nyugdíj renoméja Németországban olyan rossz, mint még soha – írja a Die Welt, de nemrég a Privatbankar.hu is beszámolt arról, hogy a bérekhez képest az egyik legalacsonyabb nyugdíjat (annak csupán 50 százalékát) ott kapják az EU-ban a polgárok. Nem is csoda, hogy sokan rettegnek attól, hogy idõs korukban megélhetési gondjaik lesznek. Az eddigi kiegészítõ megoldások, mint az önkéntes nyugdíj-elõtakarékoskodás, nem váltak be igazán, a jelenlegi alacsony, nulla körüli kamat- és hozamszintek mellett sok megtakarítás semmiféle hozamot nem generál.

Eddig is létezett Németországban üzemi nyugdíj-elõtakarékosság (BAV), a cikk szerint mintegy 15 millió ilyen szerzõdést tartanak nyilván, a munkavállalók mintegy 60 százaléka jut így nyugdíj-kiegészítéshez. Fõleg a kisebb vállalkozásoknak ez azonban jelentõs adminisztratív terhet jelent, náluk és éppen a leginkább veszélyeztetett kis keresetû dolgozóknál sokan nem vesznek részt ilyen programban.

Üzemi nyugdíjbiztosítás

A kisebb vállalatoknál csak minden harmadik-negyedik dolgozónak van üzemi nyugdíjbiztosítása, de a nagyvállalatoknál is elõfordul, hogy költségcsökkentési célokból nem adtak ilyet az új dolgozóknak. Ezen akarna változtatni most a szocialista munkaügyi miniszter, Andrea Nahles (SPD), a Die Welt megjegyzése szerint egy új nyugdíjprogram jól nézne ki a 2017-es választásokon is. De nem csak a szocialisták, hanem a kereszténydemokrata CDU is élénken foglalkozik a kérdéssel.

A tervek szerint az új üzemi nyugdíjbiztosítás kötelezõ jellegû lenne, de mentesítenék a vállalatokat az eddigi terhek egy része alól. Nem lesznek felelõsek a továbbiakban a nyugdíjpénzek sorsáért, és nem õket terhelné az adminisztráció. Ehelyett szakszervezetek és munkáltatói szervezetek hozhatnának létre közös nyugdíjalapokat, megbízhatnának a vagyon kezelésével olcsó és hatékony vagyonkezelõ szervezetet.

Ezekbe a „mega-nyugdíjalapokba” a vállalatok fizetnék ugyan be kötelezõen a pénzt, de a bruttó bérbõl, és ez nem jelentene pluszterhet számukra. Az állami társadalombiztosításba viszont kevesebb járulék kerülne. Az alacsony keresetûek adójóváírást kapnának, hogy megengedhessék maguknak a nyugdíjra való takarékoskodás ezen formáját. Hasonló javaslatokkal már Wolfgang Schäuble (CDU) pénzügyminiszter is elõállt.