Miközben az európaiak lassan kilábalnak a világjárványból, a fogyasztói pesszimizmus továbbra is magas, a gazdasági bizalom pedig továbbra is zuhan. Az emelkedő árak megelőzték az ukrajnai inváziót, mint elsődleges aggodalmat, és jelentősen háttérbe szorították a koronavírus-járványt is. A fogyasztók az egész kontinensen negatívan ítélik meg a gazdaság állapotát és a fellendülés kilátásait – derül ki egy friss felmérésből.

A McKinsey legfrissebb Consumer Pulse felmérése azt mutatja be, hogy hogyan igyekeznek az emberek Európa szerte alkalmazkodni az infláció okozta stresszhatásokra.

Az emelkedő áraknak megfelelően a háztartások költségvetése is átalakul, melyen belül az olyan alapvető szükségletek, mint az élelmiszer, a közlekedés és az energia egyre nagyobb arányt képviselnek. A fennálló tendenciák szerint a diszkrecionális, nem létszükségleti cikkekre fordított kiadások csökkentek, ahogyan a megtakarításokra fordított pénz is. A fogyasztók kisebb mennyiséget vásárolnak, vagy elhalasztják a vásárlásokat. Sokan lefelé vásárolnak: a saját márkás termékek, a diszkontok vagy a megfizethetőbb márkák felé fordulnak.

Bár vannak kisebb különbségek, ezek a tendenciák Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is érvényesek, ahol a McKinsey 2022. június 8-12. között felmérést végzett.

Az emelkedő árak miatt aggódnak a legtöbben

Bár a COVID-19 még mindig jelen van Európában, jelentőségét a közvéleményben nagymértékben felülmúlták más aggodalmak, különösen az emelkedő árak. Amikor megkérdezték, hogy mi az első számú aggodalmuk, európai fogyasztók 53 százaléka az áremelkedést említette (az ezt megelőző áprilisi felmérés 44 százalékához képest). Az ukrajnai konfliktus miatti aggodalom, bár még mindig a második leggyakrabban említett aggodalom, némileg csökkent: ezt már csak a válaszadók 15 százaléka nevezte meg, szemben az áprilisi 24 százalékkal.

A világjárvány, amely az elmúlt két évben uralta a közéletet, most már csak az ötödik helyen áll a fő aggodalmak listáján. A COVID-19 vírus nyilvánvaló szezonalitása és a további változatok valószínűsíthető megjelenése miatt azonban újra aggodalomra adhat okot. Eközben az extrém időjárási eseményektől való félelem már meg is előzte a világjárványtól való félelemet,

Ez a mintázat az egész kontinensen egységes. A brit fogyasztók fordítják a legnagyobb figyelmet az inflációra: több mint kétharmaduk ezt nevezte meg legnagyobb aggodalmának. Minden országban hét-tíz százalékponttal nőtt április óta azoknak az aránya, akik az áremelkedést jelölték meg fő aggodalmuknak, megelőzve az ukrajnai invázióval kapcsolatos aggodalmat.

Összességében az emelkedő árak különösen az alacsony jövedelmű fogyasztók és az Y-generációsok számára jelentenek aggodalmat, míg a magas jövedelmű fogyasztók és az idősebbek leginkább Ukrajna invázióját nevezték meg elsődleges aggodalmuknak.

A fogyasztói bizalom alacsonyabb, mint a járvány idején

Általánosságban elmondható, hogy az európai fogyasztók inkább negatívan vélekednek a jelenlegi gazdaságról; 58 százalékuk szerint saját országuk rossz gazdasági helyzetben van, ami némileg javult az áprilisi 61 százalékhoz képest. Az Egyesült Királyságban tízből hét ember mondja ezt, és ez a két hónappal korábbi 61 százalékról romlott. A többi országban a kilátások kissé javultak, a fogyasztói pesszimizmus április óta 2-8 százalékkal csökkent, de továbbra is rossz. Egyedül Németországban csökkent 50% alá a pesszismista fogyasztók aránya (áprilisban 55 százalék), és egyetlen vizsgált országban sem számolt be a válaszadók 14 százalékánál több pozitív hangulatról.

A kínálattal kapcsolatos kockázatok (benzin és egyéb áruk) aggasztják leginkább a „pesszimista" fogyasztókat, míg az alacsony jövedelmű és az idősebb fogyasztók bíznak a legkevésbé saját országuk gazdasági fellendülésében.

Nem alapvető fogyasztási cikkre kevesebbet költünk

A válaszadók túlnyomó többsége - 93 százaléka - azt állítja, hogy a közelmúltban áremelkedést tapasztalt az általa gyakran vásárolt áruk esetében. Ez az élelmiszerek, a benzin és az energia kategóriájában a legszembetűnőbb. A megkérdezett fogyasztók nagy többsége jelentősnek nevezi az áremelkedést ezekben a kategóriákban, különösen a benzin esetében (83 százalék). 67 százalékuk számára ezek az emelkedések aggasztóak és 68 százalékuk arra számít, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.

A háztartások költségvetésének szerkezete ennek megfelelően megváltozott. Az alapvető szükségletek nagyobb arányt foglalnak el, a válaszadók mintegy 60 százaléka számolt be nagyobb kiadásokról az energia és közüzemi szolgáltatások, a közlekedés és benzin, valamint az élelmiszerek és alapvető szükségletek kategóriáiban - minden esetben két-három százalékponttal többet, mint áprilisban. Ennek megfelelően a fogyasztók máshol is elkezdtek visszafogni: a válaszadók több mint egyharmada számolt be a nem élelmiszer jellegű diszkrecionális cikkekre fordított kiadások csökkenéséről. Ennek folytatódására azonban csak 39 százalékuk számít, ami javulást jelent az áprilisi kilátásokhoz képest (44 százalék).

Áprilishoz hasonlóan a megkérdezettek körülbelül fele csökkentette a megtakarításba helyezett pénzt. Az egyéb takarékossági intézkedések közé tartozik a kisebb mennyiségek vásárlása és a vásárlások elhalasztása, kis eltérésekkel az egyes kiskereskedelmi kategóriák között.

Egy új márka kipróbálásának fő okai a jobb árak és a jobb elérhetőség. A fogyasztók több mint fele, akik nemrégiben márkát váltottak az alapvető élelmiszerek esetén, egyértelműen inkább az alacsonyabb árú lehetőségeket választották - ez a tendencia az elmúlt hónapokban felerősödött. A háztartási cikkek kiválasztásakor például áprilisban a vásárlók 69 százaléka választott olcsóbb vagy sajátmárkás terméket; ez az arány mostanra 73 százalékra emelkedett. Az elmozdulás a háztartási termékek, a rágcsálnivalók és édességek, valamint a fagyasztott élelmiszerek területén a legszembetűnőbb. A spanyol és brit fogyasztók más országokhoz képest jobban visszavesznek az egészségügy, a szépségápolás és baba, valamint a kenyér és pékáru kategóriákban.

Az árak, az akciók és az ár-érték arány a váltás fő mozgatórugói, különösen az idősebb generációk, valamint az Egyesült Királyság és Olaszország esetében. Az európai fogyasztók többsége nem tervezi, hogy a következő hat hónapban különleges vásárlásokkal kényezteti magát, olyan termékekkel vagy szolgáltatásokkal, amikről az elmúlt másfél évben le kellett mondania.