Hozzátette: az etikus életbiztosítási koncepció erõsíti az öngondoskodást és a bizalmat - írja az MTI.

Windisch László kiemelte: az MNB által megalkotott etikus életbiztosítási koncepció fókuszában az átláthatóság mellett a megfelelõ, fair ár-érték arány, a szigorúbb befektetési szabályok és a magasabb szintû ügyfél-tájékoztatás áll.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke az MNB-vel tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: Európában is példaértékû az az együttmûködés, ahogyan a biztosítási szakma és az MNB szakértõi együtt dolgoztak az etikus életbiztosítási koncepció kialakításakor.
Rámutatott: egy európai felmérés szerint az ügyfeleknek csak 27 százaléka vizsgálja meg alaposabban vásárlás elõtt a biztosítási terméket. A felméréskor a válaszadóknak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meg is értette, amit olvasott a termékrõl - mondta.

A tájékoztatón elhangzott: az MNB az általa meghirdetett etikus életbiztosítási koncepció alapján szerdán bocsátotta ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlását.

Pandurics Anett rámutatott: fontos, hogy a szabályozók olyan keretrendszert alakítsanak ki, amelyik garantálja, hogy a fogyasztók korrekt információkat kapjanak a termékekrõl, akik ennek alapján reális döntést hozhatnak. A Mabisz, Európában egyedülálló módon, 2010-tõl önszabályozó jelleggel bevezette a piacra a teljes költség mutatót (TKM), ami az azóta megalkotott európai szabályozói lépések egyik mintája lett - emlékeztetett a szövetség elnöke.

Pozitív lépésként értékelte, hogy a nyugdíjbiztosításoknál már egy éve bevezették a teljes költség mutató maximumának szabályozását, amit az MNB ajánlásban fogalmazott meg a szakma számára. A szabályozás révén rendkívül hamar eltûntek a piacról az ajánlásoknak nem megfelelõ, túl drága TKM-mel rendelkezõ biztosítási termékek - közölte.

Pandurics Anett elmondta: fontos, hogy az etikus életbiztosítási koncepció mellett az MNB a unit-linked biztosításokhoz új ajánlást vezet be július 1-tõl, aminek alkalmazását 2017. január 1-tõl írják majd elõ. A Mabisz elnöke szerint a szabályozás nem hoz alapvetõ változást a piacon, elõzetes számításaik szerint az elérhetõ unit-linked életbiztosítási termékek több mint 60 százaléka megfelel majd a TKM-ajánlásban elõírt feltételeknek.
Nagy Koppány, az MNB igazgatója szerint átfogóan igyekeztek újraszabályozni a biztosítási területet, aminek alapja az átláthatóság erõsítése. Elmondta: a biztosítási törvény módosításával idén júliustól a befektetési és visszavásárlási értéknek a biztosítás 3. évétõl el kell érnie a befektetések 80 százalékát.

Nagy Koppány elmondta, a jegybanki ajánlás szerint elvárják, hogy a biztosítók egyszerûen, könnyen érthetõen mutassák be a költségeket, illetve azt is, hogy válasszák külön a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtõl. Az ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is.

Kitért arra is, hogy az ügyfél-tájékoztatás fontos része az igényfelmérés, amelynek minimális tartalmát 2016 márciusától az MNB rendeletben rögzítette. A jegybanki ajánlás meghatározza az ügyfelek írásbeli, elektronikus és szóbeli tájékoztatása során elvárt gyakorlatokat, például azt is, hogy a biztosítók úgynevezett üdvözlõhívásokkal gyõzõdjenek meg a szerzõdést követõen az ügyfelek elégedettségérõl.
Hozzátette: kedvezõ lenne, ha az ügyfelek a lejáratig megtartanák az életbiztosítási szerzõdéseket, mivel ezeket a lejárati idõtartam végére optimalizálják.

Úgy vélte, akkor célszerû megtakarítási életbiztosítási szerzõdést kötni, ha az ügyfél - a biztosítási kockázat fedezése mellett - rendszeres díjfizetésû szerzõdések esetében legalább 10 éves, míg egyszeri díjas szerzõdések esetében 3-5 éves megtakarítási idõszakot tervez.