Már láthattuk, milyen tömeges pusztítást tudnak okozni az erdőtüzek, különösen olyan helyeken, mint Ausztrália, Szerbia és Kalifornia. Az ENSZ új kutatásai azonban arra utalnak, hogy a helyzet még rosszabbá válhat: az egyre súlyosbodó éghajlati válság és a földhasználat megváltozása a szélsőséges erdőtüzek gyakoriságának globális növekedését okozza: 2030-ra 14%-os, 2050-re pedig 30%-os növekedést jósolnak.

Mi okozza az erdőtüzek ilyen mértékű elszaporodását világszerte? Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat az erdőtüzekre - és hogyan hatnak az erdőtüzek az éghajlatváltozásra.

Az erdőtüzeket támogató éghajlati feltételek

Egy terület erdőtüzekkel szembeni sebezhetősége három fő körülménytől függ: a légkörtől, a növényzettől és a gyújtogatásoktól.

① Légkör

A légkör nagy szerepet játszik abban, hogy egy terület mennyire érzékeny az erdőtüzekre. A szél például növelheti egy terület oxigénellátottságát, ami elősegítheti az erdőtűz keletkezését, és terjedését.

② Növényzet

A növényzet szintén fontos tényező abban, hogy egy terület érzékeny-e az erdőtüzekre. Egy szárazabb növényzettel rendelkező terület könnyebben lángra kaphat, és egy több fát vagy bokrot tartalmazó terület több tüzelőanyagot biztosít a potenciális lángok számára.

③ Gyújtogatások

Egy olyan terület, amely vulkanikus tevékenység közelében van, vagy ahol gyakoribbak a villámok, hajlamosabb lehet az erdőtüzekre. Azonban az emberi tevékenység, például a tábortüzek vagy a hibás berendezések is kiválthatnak tüzeket, így a kempingezés vagy fakitermelés kedvelt területei is nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.

Bár ezek a feltételek helytől függően változnak, általánosságban elmondható, hogy az erdőtüzekkel szembeni sebezhetőségre hatással van az éghajlatváltozás, amely világszerte az erdőtüzek időtartamának és intenzitásának növekedését okozza.

Tűz-klíma visszacsatolási hurok

Az 1850-es évek óta a globális felszíni hőmérséklet körülbelül 1,0 °C-kal emelkedett. Ez a megnövekedett felszíni hőmérséklet messzemenő hatással volt az éghajlatunkra - az északi féltekén a melegebb hőmérséklet kevesebb havat, a tavasz korábbi érkezését és végül hosszabb és szárazabb tűzveszélyes időszakot eredményezett.

Ezek a hosszabb tűzveszélyes időszakok az erdőtüzek elszaporodásához vezettek. És itt jön a lényeg - 2021-ben az erdőtüzek világszerte becslések szerint 1,76 milliárd tonna széndioxidot bocsátottak a légkörbe, ami több mint kétszerese egész Németország éves kibocsátásának. Ez a széndioxid mennyiség megreked a légkörben, és hozzájárul a felszíni hőmérséklet emelkedéséhez.

Általánosan nő a szélsőséges időjárási események gyakorisága

Nem csak az erdőtüzek gyakorisága és intenzitása nő az éghajlatváltozás miatt - az aszályok, hőhullámok és árvizek is egyre gyakoribbak világszerte. Idén a hőmérséklet minden eddiginél magasabbra emelkedett Európában, ami pusztítást végzett az egész kontinensen, hatással volt az infrastruktúrára, és még emberéleteket is követelt.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez lehet az új normális állapot. A kockázatok mérséklése érdekében a kormányoknak, a politikai döntéshozóknak és a vállalatoknak össze kell fogniuk, hogy közösen hozzanak létre biztosítékokat és megfelelő megelőző intézkedésekkel készüljenek.