Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke a megrendelésükre készült tanulmány átvételekor hangsúlyozta, hogy a reprezentatív országos felmérés objektív alapot ad a helyzet megismeréséhez, és segíti a megfelelõ vadkárrendezés kialakítását hosszú távon.

A kutatást végzõk három fõ kérdéscsoportban 72 kérdést tettek fel 2015 õszén a kamara online rendszerén keresztül a gazdálkodóknak, a reprezentatív országos felmérés 1857 válasz alapján készült.

A tanulmány alapján a felmérés készítõi ajánlásokat fogalmaztak meg a NAK-nak és az Országos Magyar Vadászkamarának. Eszerint erõsíteni szükséges az érintettek közötti kommunikációt a megegyezés érdekében, szükségesnek tartják a térségi szintû vadkár-megelõzési és -kezelési stratégia kidolgozását, a szakértõi munka minõségének javítását oktatással, képzéssel, valamint további kutatásokat javasolnak.

Bleier Norbert, az intézet adjunktusa rámutatott arra, hogy a gazdálkodók felelõsséget éreznek a biológiai sokféleség megõrzéséért, ugyanakkor határozott a véleménykülönbség a vadászathoz nem kötõdõk és az ahhoz szorosan kapcsolók válaszai között.   

Így például a vadászathoz nem kötõdõk szerint a vadállomány nem növeli a földbirtok értékét, míg a vadászathoz kapcsolódók ezzel ellentétes véleményen vannak.

Ugyanakkor a többség úgy látja: a vadkár megelõzésében és a kártérítés rendszerében a földhasználóknak és a vadgazdálkodóknak egyaránt részt kell venniük.

A vitás kérdésekben az érintettek már most is törekednek az együttmûködésre, erre utal, hogy a válaszadók 67 százaléka a vadkár rendezésében harmadik fél bevonása nélkül meg tudott egyezni, 92 százalékuk nem ment bíróságra a kár érvényesítése miatt - mondta Bleier Norbert.