Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetõje a lapnak elmondta, hogy a meteorológiai intézetek számításai és saját káradatbázisuk alapján száz évre visszamenõleg tudják, hogy melyek voltak a viharos idõszakok és területek, ahol nagyobb eséllyel fordultak elõ nagy kárt okozó meteorológiai események, a korábbi törvényszerûségek azonban egyre kevésbé igazak.

Az elõzõ évben - a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint - a katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. Az eddigi díjemelésnek leginkább a lanyha kereslet szabhatott gátat.

\"Az utóbbi tíz évben megduplázódott a nem életbiztosítási piacon a kárkifizetés, a szerzõdések száma ugyanakkor közben alig nõtt, 2003 óta pedig lényegében nem sikerült díjat emelni az üzletágban\" - mondta a lapnak Vereczki András, az Aegon vezérigazgató-helyettese. Vereczki szerint emiatt általánossá vált az alulbiztosítottság, így ha valamilyen kár keletkezik, az ügyfelek maguk is tehetnek az alacsony biztosítói kifizetésekrõl.

A most indult nyári viharszezonban az Allianz eddig közel százmillió forintnyi kárrendezésre számít. Az Aegonnál az eddigi adatok alapján a milliárdos nagyságrendet is elérheti az elmúlt hétvégén a viharok által okozott kár Magyarországon. Ez a társaság a tavalyi \"viharszezonban\" - augusztusig - 70 ezer eseményre összesen 4,1 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A Signal Biztosítónál az elmúlt évben 50 százalékkal nõtt a viharkár-bejelentések száma, de akad társaság, amelynél négyszerezõdésrõl beszéltek.