Jelentősnek mondható változások és ellentétek láthatóak a nyugdíjkilátásokban. A 30-59 éves korosztályban az öngondoskodást fontosnak tartók aránya a korábbi években mért alig több mint 80 százalékról 87 százalékra emelkedett, ugyanakkor egyre többen vannak, akik szerint nem fognak tudni kielégítően megélni: az idei második negyedévben már 75 százalékuk gondolta úgy, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetéshez. Emellett 68 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tud nyugdíjas éveire takarékoskodni, mert most másra kell neki a pénz - mondta Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Komoly eltérés látható abban is, hogy a megkérdezettek átlagosan 57 évesen szeretnének nyugdíjba vonulni, de úgy számolnak, hogy erre valójában 69 éves korukban kerül sor. Beszélt arról is, hogy az érintett korosztálynak mindössze a negyede számol elegendő állami nyugdíjjal, 75 százalékuk szerint kevés lesz, amire számíthatnak időskorukban.

Meglehetősen vegyes kilátásokkal készülnek a középkorúak, a 30-59 évesek a nyugdíjas éveikre. Nagyon sokan vannak, akik szerint az állami nyugdíjuk kevés lesz, ezért egyre nagyobb azoknak a száma, akik fontosnak tartják az öngondoskodást - derült ki a K&H október 17-én tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a pénzintézet reprezentatív - második negyedévben készült - felmérése alapján Székely Pálma életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője ismertette a különböző korosztályok megtakarítási attitűdjeit, a nyugdíjról és az öngondoskodásról alkotott véleményét.

Fontos dolog a hosszú távú spórolás, de nagyon sok embernek nem futja rá

“Az egyik leglényegesebb, egyben kedvező változás, hogy az idén még jobban fókuszba került az öngondoskodás. A megkérdezettek 87 százaléka, vagyis 10-ből majdnem 9-en nagyon fontosnak tartják a nyugdíjas korra való takarékoskodást, szerintük nem elég csak az állami juttatásokra számítani. Az előző években 10-ből 8 megkérdezett vélekedett így, vagyis javulás történt ezen a téren” - ismertette a részletes eredményeket a K&H szakembere. Az öngondoskodás felértékelődésében szerepet játszhatott, hogy már a második negyedévben is számottevően növekedésnek indult az infláció, amely egyébként a múlt év közepétől került egyre gyorsuló pályára. “Emellett a bizonytalanabb gazdasági helyzet, a járvány utóhatásai, az Ukrajnában zajló háború, az energiakrízis mind-mind hozzájárulhatott ahhoz, hogy azok, akik tehetik, a megtakarításokat a korábbinál fontosabb tényezőnek tartják.” - tette hozzá Székely Pálma.
A válaszadók jelentős, 87 százalékos aránya egyben azt jelenti, hogy a 30-59 éves korosztályba tartozó majdnem 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnének a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal. Ugyanakkor a válaszadók 68 százaléka azt mondta, most más célra kell a pénz, ami mellett nem tud a nyugdíjra is takarékoskodni: ez magasabb arány az elmúlt három évben jellemző 60-64 százalékhoz képest. Az idei eredményekből látszik az is, hogy 2,79 millió ember egyelőre nem tudja finanszírozni a nyugdíjcélú, vagyis hosszú távú megtakarítását.

Kevesen számítanak elegendő pénzre az államtól

Az is kiderült a kutatásból, hogy a megkérdezett korosztályok tagjainak csupán 25 százaléka számol azzal a forgatókönyvvel, amely szerint nyugdíjas éveiben elegendő állami nyugdíjat fog kapni. Ezzel szemben 48 százalékuk azon a véleményen van, hogy annyira kevés állami nyugdíja lesz, hogy abból nagyon nehezen fog megélni, 27 százalékuk pedig egyenesen úgy vélekedik, hogy gyakorlatilag semmire nem lesz elegendő a nyugdíja. Vagyis az érintettek háromnegyede úgy véli, az állami nyugdíj kevés lesz a mindennapi életéhez. A felmérés szerint mindezek mellett 68 százalékos azoknak az aránya, akik viszont nem tudnak nyugdíjas éveikre takarékoskodni, mert másra kell nekik a pénz, ezért nem tudják finanszírozni a nyugdíjcélú megtakarításukat. Székely Pálma rámutatott egy másik beszédes ellentétre is, az érintettek ugyanis átlagosan már "57 évesen szeretnének nyugdíjba menni, de arra számítanak, hogy erre valójában 69 éves korukban kerülhet sor.„ Székely Pálma kiemelte: “Sokan vannak, akik nem tudnak félretenni, de fontos, hogy most kell a prioritásokat jól beállítani a költésnél és megtakarításoknál, hogy ne görgessük magunk előtt és növeljük tovább az anyagi nehézségeket időskorunkra.” Arra, hogy a nyugdíjba vonulás után megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzenek a takarékoskodók, a nyugdíjbiztosítások nyújtják az egyik legjobb, egyébként államilag támogatott, a befizetésekre 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adójóváírást garantáló megoldást.