A KMPG elemzése szerint a jelenleg tapasztalható makroökonómiai kihívások, terrorista támadások, kiberfenyegetések és világpolitikai bizonytalanságok egyértelmûen az ilyen típusú kockázatok ellen védelmet nyújtó biztosítási termékek felé lökik a piacot. Jelenleg azonban két nagy rés is mutatkozik a meglévõ kockázatok és az azokat fedezni hivatott biztosítási piacok összevetésében. Egyfelõl hiányoznak a specifikus kockázatokat kezelni képes termékek a piacról, holott ezek iránt egyre sürgetõbb igény mutatkozik. Nincs például olyan termék, ami a terrortámadások esetén megszakadó üzletmenetbõl eredõ károkat fedezné anélkül, hogy a biztosított valamilyen infrastrukturális kárt szenvedne a támadás során
.
A második nagy problémakör abban rejlik, hogy a meglévõ termékek is afféle esõ után köpönyeg jelleggel állnak ezekhez a sajátos problémákhoz. Nincsen olyan megoldás, ami a hatékonyabb prevenció, az ilyen eseményekre való jobb felkészülés felé terelné az ügyfelet, ahogy nincsenek hatékony forgatókönyvek arra az esetre sem, ha már megtörtént a baj. „A politikai kockázat és krízis menedzsment jelenleg egyike a legégetõbb problémáknak, melyekkel a gazdaság gyakorlatilag valamennyi területén szembe kell néznie a vezetõknek. „ - nyilatkozta Paul Merrey, a KMPG globális stratégiai csoportjának partnere. „ A közelmúlt eseményei, a török puccskísérlet, a franciaországi, németországi és Európán kívüli terrortámadások érezhetõen nagyobb nyomást helyeztek a biztosítási iparágra annak tekintetében, hogy minél sürgõsebben hatékony megoldásokkal álljon elõ.”

Merrey véleménye szerint az ilyen típusú események elképesztõ mértékû reakciót kívánnak meg az érintett vállalkozások részérõl, és a biztosítóknál kevés alkalmasabb szereplõ van arra, hogy ezt a folyamatot a lehetõ legnagyobb mértékben kezeljék. A KPMG elemzése alapján a biztosítási iparág egyik leggyorsabban fejlõdõ, legnagyobb növekedést ígérõ területe épp ezen problémák megelõzése, illetve a bekövetkezett események kezelése lesz az elkövetkezendõ két évben.

Ehhez azonban le kell számolni az eddigi biztosítási gyakorlattal, ami elsõsorban az infrastrukturális károkra fókuszált, az üzletmenetben beálló kényszerszünet csak ezek folyományaként került elõ, ha egyáltalán elõkerült. 2015-ben a terrorizmus világviszonylatban 32 milliárd dollárnyi kárt okozott, ezek a költségbecslések ugyanakkor nem tartalmazzák az indirekt károkat, melyeknek bevonásával többszörösére nõne ez az összeg. Hogy képet kapjunk ennek nagyságrendjérõl, csak a párizsi támadások esetében az indirekt, üzletmenet megszakadásából származó károk mintegy 12 milliárd dollárt tettek ki.