Az õszi és a téli idõszakban mindig megnõ a tûzesetek kockázata. Az Allianznál regisztrált károk esetében is emelkedett ezeknek a károknak a száma. „Õszig közel 850 db tûzkárt rögzített társaságunk – hívja fel a figyelmet dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az utóbbi öt év tapasztalata alapján átlagosan több mint 1200 db ilyen típusú kárt regisztrálunk évente. Az összes bejelentett lakáskárt figyelembe véve viszonylag kisebb arányt képviselnek a tûzkárok, azonban az átlagos kárösszeg annál magasabb – egy-egy esetben akár több millió forintos – összeget is elérheti.“ A legtöbb tûzesetet decemberben és januárban jelentik, de már októberben és novemberben megugrik a tûzkárok száma, s a kiemelkedõ tendencia a tavasz kezdetéig megmarad.

Míg októberben és novemberben a fûtési rendszerekkel és a tüzeléssel összefüggésbe hozható tûzesetek aránya növekszik meg, addig a decemberi és januári tûzkár bejelentések az adventi és a karácsonyi tüzekkel állnak összefüggésben. A fûtési szezonban a statisztikák alapján több mint 100 db tûzeset fordul elõ havonta, így az éves tûzkármennyiség fele ebben az idõszakban történik. „Fontos, hogy a megfelelõ óvintézkedéseket elvégezzük a fûtési szezon kezdetekor, s emellett ellenõrizzük, hogy lakásbiztosításunkban a tûzkár fedezet megtalálható-e. Ezt a fedezetet valamennyi Allianz otthonbiztosítás tartalmazza. Az Allianz Online Otthonbiztosítást pár adat megadásával az Allianz gyorskalkulátorán keresztül pár perc alatt megköthetjük otthonról, akár mobilon is“ – hangsúlyozta Szõke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

A fûtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk – például szénmonoxid mérgezés – jó része elkerülhetõ, ha betartunk néhány alapszabályt.

• A fûtési szezon kezdetén ellenõriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fûtési berendezés állapotát.
• Amennyiben a fûtõkészülék az égéshez szükséges levegõt a lakótérbõl használja fel, gyõzõdjünk meg arról, hogy a levegõ utánpótláshoz biztosított és megfelelõ méretû a szellõzõnyílás. A szellõzõnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.
• Ha jól záródó mûanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelõ mennyiségû égési levegõ álljon rendelkezésre a fûtés és fõzés céljára.
• Ne legyenek gyúlékony anyagok nyílt láng és sugárzó hõ közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat. 
• Ha a fûtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Ha szilárd, pl. szén vagy fa tüzelésû rendszerünk van, akkor az alábbiakat tartsuk szem elõtt:

• A fûtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghetõ burkolatot helyezzünk. 
• A fa égése során több füst és korom képzõdik, mint a gázzal való fûtés esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására. 
• Ne fûtsünk nedves fával, mert a kéményben megnõ a korom- és kátránylerakódás. 
• Ne fûtsünk mûanyaggal, festett vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgezõ gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fûtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelõberendezéshez engedélyezett tüzelõanyagot használjuk.
• Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hõenergia robbanáshoz vezethet.
• A fûtési berendezés levegõszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás elõbb történik meg, akkor a még el nem égett gázok a levegõvel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.
• Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tûzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hõszigetelõ, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.
• A készüléket csak lehûlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.

Gáztüzelésû rendszerekhez kapcsolódó tanácsok:

• A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális mûanyagból készült béléscsõvel kell kibélelni, amely ellenáll a csõben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.
• Tanácsos naponta több alkalommal is szellõztetni.