Nagyon eltérően látják a lakáspiaci árak alakulását a fiatalok. Erősen csökkent azoknak a száma, akik szerint nem változnak a közeljövőben az árak, míg az ingatlanok drágulására számító fiatalok aránya 65 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 53 százalékról. Ezzel egy időben az árcsökkenést valószínűsítők aránya is emelkedett, a tavalyi 8 százalékról 14 százalékra. A drágulással számoló fiatalok fele 1-20 százalékos áremelkedést vár, az árcsökkenést jósolók szerint pedig 22 százalékkal kerülhetnek lejjebb az ingatlanárak.

Bár a zordabbá váló gazdasági környezet - például a magas infláció, az emelkedő kamatok, növekvő háztartási kiadások - a lakáspiacot és az ingatlandrágulást is visszafoghatja, a K&H harmadik negyedéves ifjúsági index szerint a megkérdezett 19-29 éves fiatalok nagy része, 65 százaléka áremelkedésre számít. Ez az arány több, mint egy évvel korábban, 2021-ben ugyanis 53 százalékuk számított lakásdrágulásra.

Drágulás kontra árcsökkenés

A friss felmérés szerint inkább a nők várnak áremelkedést, 71 százalékuk várja ezt, míg a férfiaknak csak az 59 százaléka adott ilyen prognózist. Az árak stagnálását a megkérdezettek 21 százaléka tartja valószínűnek, a nők 15 százaléka, a férfiaknak a 24 százaléka van ezen a véleményen. Érdekes ellentétre világít rá a felmérés: miközben az egy évvel korábbinál többen várnak áremelkedést a lakáspiacon, nőtt az árcsökkenés mellett állók aránya is, a tavalyi 8 százalékról 14 százalékra. Ők átlagosan 22 százalékos ingatlanáresésről beszéltek.

A lakásdrágulást valószínűsítő fiatalok körében jelentős eltérések láthatóak. Majdnem 20 százalékuk szerint mérsékelten, 1-10 százalékkal mehetnek feljebb az árak. Több mint 30 százalékuk úgy gondolja, erőteljesebb lesz a növekedés, 10-20 százalékkal lesznek drágábbak a lakások. Ennél még magasabb, 21 százalékot meghaladó növekedésre számít 18 százalékuk. Ugyanakkor minden harmadik áremelkedést valószínűsítő fiatal nem tudta számszerűsítve megítélni, milyen mértékű drágulás várható. Az árváltozásokra vonatkozó becslések közötti jelentősnek mondható eltérések részben a bizonytalan gazdasági környezettel magyarázhatóak: például azzal, hogy a fiatalok is nehezen tudják megtippelni, hogy az infláció mikor kerülhet leszálló ágba, ezzel párhuzamosan mikor kerülnek lejtőre a kamatok, ezen belül az ingatlanvásárlások szempontjából kulcsfontosságú lakáshitelek kamatai.