Harmadik éve a koronavírus a legnagyobb egészségügyi probléma, amellyel az emberek világszerte szembesülnek. A második legnagyobb aggodalomra okot adó probléma a mentális egészség (36%), ami idén először előzi meg a rákot (34%) a ranglistán. A lakosság megítélése az egészségügyi szolgáltatásokról továbbra is jónak mondható: a lakosság fele pozitívan értékeli országa szolgáltatását, és 53%-uk úgy véli, hogy a legjobb kezelést kapja. A pozitív vélekedés ellenére csak egyharmaduk (33%) gondolja úgy, hogy az elkövetkező években javulni fog az egészségügyi szolgáltatás színvonala, és egyetértés van abban is, hogy a rendszer túlterhelt (61%), a legnagyobb kihívást pedig a hozzáférés és a személyzet hiánya jelenti (42%) – derül ki az Ipsos Global Health Service Monitor jelentéséből. Hazánk rengeteg összevetésben szerepel a legek között.
Az Ipsos Global Health Service Monitor egy olyan éves tanulmány, amely az emberek előtt álló legnagyobb egészségügyi kihívásokat vizsgálja, és azt, hogy az emberek szerint országuk egészségügyi szolgáltatásai mennyire alkalmasak ezek kezelésére. A felmérést 34 országban végezték el 2022. július 22. és augusztus 5. között.
Egészségügyi aggodalmak
A koronavírus immár harmadik éve az első számú aggodalomra okot adó tényező, amelyet a globális átlagban 47% említ, ami 23 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. Japán aggódik a legnagyobb mértékben (73%-kal) a Covid-19 miatt, megelőzve a második helyen álló Perut (66%), míg Magyarországon (18%) tartják a legkevesebben fő aggodalomnak.
A mentális egészség most először került a második helyre, megelőzve a rákot, amikor az emberek az országukban felmerülő egészségügyi problémákra gondolnak. A mentális egészség iránti aggodalom Svédországban (63%), Chilében (62%) és Írországban (58%) a leggyakoribb, hazánkban a lakosság 23%-a tartja a legfőbb problémának, szemben a 2020-as 12%-kal. A 2020-as évtől kezdve évente öt százalékponttal többen, jelenleg globálisan 36% említi legfőbb egészségügyi problémaként.
A rák továbbra is kiemelkedő aggodalomra okot adó tényező: globálisan a lakosság több mint egyharmada (34%) tartja ezt a legfőbb gondnak. Portugáliában az aggodalom 79%-os szintje jóval meghaladja bármely más országét. A második helyen Belgium áll, ahol 59% a rákot nevezi fő egészségügyi aggodalmának. Magyarországon szintén a globális átlagot meghaladó arányban, a lakosság 43%-a tartja a legfőbb egészségügyi problémának.
Az egészségügyi ellátás megítélése
Bár a világjárvány még mindig tart, a felmérésben részt vevő országok többségében az egészségügyi rendszer minőségét a lakosság több mint fele "jónak" tartja. Latin-Amerikában és Közép-Európában vannak kiugró értékek: Brazília (31%), Mexikó (31%) és Peru (35%) rossznak minősíti az egészségügyi ellátást. Hasonlóképpen kiemelkedik Magyarország és Lengyelország, ahol legjelentősebb arányban gondolják úgy, hogy az egészségügyi ellátásuk rossz vagy nagyon rossz (53%, illetve 43%) és mindössze 14% tartja jónak.
A kilátásokat illetően a többség nem teljesen optimista. A lakosság egyharmada (33%) szerint az elkövetkező években javulni fog az egészségügyi ellátás minősége, 20%-uk szerint pedig romlani fog. A jelenlegi pesszimizmusukkal ellentétben a latin-amerikaiak a világ többi részéhez képest optimistábban látják a jövőjüket. Kolumbia (71%), Brazília (62%) és Peru (59%) egyaránt úgy látja, hogy a minőség javulni fog. Eközben a legnagyobb arányban, a magyarok közel fele (45%) úgy gondolja, hogy romlani fog. Franciaország (43%) és Nagy-Britannia (39%) szintén negatív előrejelzést ad. Arra a kérdésre, hogy mennyire bízik az országa egészségügyi rendszerében, hogy az a legjobb kezelést biztosítja számára, a magyarok válaszolták a legnagyobb arányban (70%) azt, hogy nem bíznak ebben és mindössze 10% fejezte ki bizalmát ezzel kapcsolatban. Ez egybecseng azzal, hogy Dél-Afrika után hazánkban (83%) gondolják legtöbben úgy, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak a jó egészségügyi ellátást.
Az egyes országok egészségügyi kapacitására nehezedő nyomással kapcsolatban széles körű egyetértés mutatkozik. Világszerte ötből hárman (61%) egyetértenek azzal, hogy rendszerük túlterhelt. Az első helyen Portugália áll 87%-kal, amelyet Nagy-Britannia (83%) követ, ahol az aggodalom érzése évek óta állandó.
Egészségügyi kihívások
A rendszerek túlterheltségét érzékelő hangulattal összehangban a kezeléshez való hozzáférés/várakozási idő jelenik meg a legfontosabb problémaként az országok egészségügyi rendszereiben - ezt globálisan átlag tízből négyen válaszolták. A nem elegendő személyzet közös első helyen szerepel, a kezeléshez való hozzáférés költsége a harmadik leggyakrabban választott probléma globálisan (31%). Bár egyik ország sem a bürokráciát jelölte meg az egészségügyi ellátás legfőbb kihívásaként, széles körben elismerték a fő problémák között.
A várakozási idő különösen Magyarországon, Chilében és Portugáliában jelent kiemelkedő problémát (mindegyik országban 65% jelölte meg kihívásként). Az elegendő személyzet hiánya Svédországban (76%), Franciaországban (69%) és Hollandiában (67%) az első helyen áll.
A válaszadók negyede (25%) számára a bürokrácia még mindig kihívást jelent, bár a lista végén található. Argentínában ez a második legnagyobb kihívás (43%), alig lemaradva a beruházások hiánya mögött (44%).
A legfontosabb problémákon túl a megelőző egészségügybe történő beruházások hiánya (22%) és a beruházások hiánya (20%) szintén fontos problémaként kerültek azonosításra. Az ázsiai országok némelyikében pedig a népesség elöregedése jelent kihívást: különösen Japán (52%), Dél-Korea (51%) és Kína (46%) esetében.