A megtakarítások irányába terelte, és egyben a megtakarítási stratégiák átgondolására is késztette a hazai lakosságot a gazdasági környezet változása – olvasható ki a CIB Bank 2022 novemberében az NRC-vel végzett országosan reprezentatív friss kutatásának adataiból. A válaszok tanúsága szerint a legáltalánosabb reakció a vásárlási szokások módosítása és a költések visszafogása, de minél magasabb végzettségű és jövedelmű valaki, annál biztosabb, hogy a megtakarításokat használja eszközként a gazdasági visszaesés kockázatainak mérséklésére.

Aki képes megtakarítani, az leginkább bankban tartja a pénzét; akinek erre korlátozottak vagy nincsenek meg a lehetőségei, az legszívesebben még mindig otthon őrzi – ez az egyik fontos tanulsága a CIB Bank megbízásából készült, az aktív korú hazai lakosság pénzügyi tudatosságát és attitűdjeit vizsgáló kutatásnak.

Mint az adatokból kitűnik, azoknak a honfitársainknak, akik tényleges megtakarítási pozícióban vannak, csupán az egynegyede bízik az asztalfiókban vagy a párnacihában, ha az anyagiakról van szó, miközben a nem rendszeres megtakarítók körében az otthon tartott készpénz a legnépszerűbb tartalékolási megoldás, ami jól mutatja, hogy bőven szükség van még pénzügyi edukációra.

A kutatásban az aktív korú népesség mintegy egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a vagyoni, illetve megtakarítási hátterének köszönhetően nem romlott érezhetően a pénzügyi helyzete 2020 óta, ami némi bizakodásra adhat okot és a kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a tudatosabb pénzügyi döntésekből következhet.

Ez egyben azt is jelenti, hogy kétharmadnyian viszont nehezebb helyzetről számoltak be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel 40%-ának a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni – annak ellenére sem, hogy sokan pluszmunkával (52%), vagyontárgyak eladásával (34%), vagy éppen korábbi megtakarításaik felélésével (28%) igyekeznek fenntartani korábbi életszínvonalukat. A negatív változás szignifikánsan erősebb a nők körében: 61%-uk nyilatkozott erről a férfiak 46%-ával szemben.

A gazdasági környezet borúsabbá válásának hatására a megkérdezettek 36%-a változtatott a megtakarítási stratégiáján az elmúlt egy év során; a körülmények hatására bekövetkezett stratégiaváltás elsősorban a magasabb jövedelműekre jellemző. A válaszok alapján jól körvonalazható a tipikus megtakarító: magasan képzett fővárosi férfi, 500 ezer forint feletti havi jövedelemmel.

Legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással a megkérdezettek szűk egyharmada rendelkezik. Ha a pénzügyi termékek alapján vizsgáljuk, ennél kedvezőbb a kép: valamilyen hiteltermékkel a kutatásban megszólítottak 29%-a, valamilyen megtakarítási termékkel viszont a 39%-uk rendelkezik. A pénzügyi tudatosság szempontjából örvendetes fejlemény, hogy azok közül, akik módosították a megtakarítási stratégiájukat, a relatív többség (44%) ehhez banki vagy biztosítási szakember segítségét is igénybe vette. 

A megtakarítók körében a devizaszámla is az egyik preferált opció, ezt a megkérdezettek 44%-a említette. Érezhetően megnőtt a reáliák (ingatlan, arany) vonzereje is – ezek a tapasztalatok mind összecsengenek azzal, hogy a válaszadók a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak.

A külső körülmények negatív változására a többség a vásárlási szokásainak átalakításával és spórolással reagál.

Az adatok tanúsága szerint az élelmiszer-vásárlásban: 95%-nyian, az egyéb rendszeres kiadások terén 85%-nyian, a rezsivel kapcsolatban 81% -nyian változtattak. Az árváltozás miatt üzletet egyelőre viszonylag kevesen (18%) váltottak– főként a 18-29 évesekre volt jellemző –; a megkérdezettek zöme (60%) az akciók intenzívebb figyelésével, leértékelt áruk választásával reagált az élelmiszerár növekedésre. 46% lemondott valamilyen korábban vásárolt élelmiszertípusról, 44% tudatosabban megtervezi a vásárlásait, hogy ne kelljen élelmiszert kidobni, 37% pedig a korábban megszokottnál kisebb mennyiséget vásárol.

A fogyasztási szokások átalakulását pontosan mutatják a számok: sokan élnek olyan megoldással, mint amilyen rezsi-témában az alacsonyabb hőfokra történő felfűtés vagy a kevesebb elektromos fogyasztó használata.

Hosszabb távra szóló beruházással – hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtési mód megváltoztatásával – csak kevesebb mint 10%-nyian terveznek; általánosságban is elmondható, hogy a legjellemzőbb magatartások közé tartozik a nagyobb beruházások elhalasztása (53%).

A megszokott kiadások közül a ruházkodást (52%), a pihenést, szórakozást (48%) és az utazást (47%) fogják vissza a leginkább az emberek, de a sportolásra és hobbikra (33%), valamint egészségre (25%) fordított kiadásokat is sokan visszavették.

Ez utóbbi a felsőfokú végzettségűek esetén 10%-kal alacsonyabb arányú, ami megerősítheti, hogy a gazdasági helyzet alakulása egyenlőtlenül érinti a társadalmat és azokat kényszeríti a legnehezebb döntésekre, akik amúgy is több kihívással szembesülnek a mindennapokban.

A pénzügyi tudatosság tekintetében, minél magasabban képzett, illetve minél magasabb társadalmi státuszú valaki, annál egyértelműbb, hogy a pénzintézetek tanácsait és szolgáltatásait veszi igénybe, amikor a megtakarítási stratégiájának módosítására van szükség. „A kutatási adatok azt mutatják, hogy még mindig viszonylag magas a saját megérzéseikben bízók aránya, egyértelmű tapasztalat ugyanakkor, hogy amikor a külső kockázatok megnövekednek, felértékelődik a szakértelem, illetve a bankok által nyújtott intézményes biztonság szerepe. Azok esetében, akiknél változás állt be annak tekintetében, hogy mi alapján dönt a megtakarításairól, 23% számára lett fontosabb a befektetési szakértők véleménye, mint 2 éve. Világosan látszik tehát az is, hogy létezik, és valamelyest erősödik is Magyarországon egy olyan, kiemelt pénzügyi tudatossággal rendelkező réteg, amelynek tagjai a váratlan gazdasági visszaesések kockázatait is tervezéssel, hosszú távra szóló megoldásokkal csökkentik.” – hangsúlyozta Vasas Norbert.