Átlagosan 7,8 napig marad kórházban az, aki ma fekvõbeteg-ellátásra szorul Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a 2015-ös adatokat feldolgozó egészségügyi statisztikai évkönyvébõl*. Az érintettek köre pedig változatlanul igen széles: bár az összes, kórházban töltött ápolási nap mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben is meghaladta a 18,6 milliót. Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos magyar – életkortól függetlenül – évente csaknem két napot kórházban tölt.

A kórházi ápolás átlagos idõtartama persze jelentõsen eltér aszerint, hogy milyen területen kap kezelést a beteg. A legrövidebb ápolási idõ például – nem meglepõ módon – a szülészeti és fül-orr-gégészeti osztályokra jellemzõ, ahol általában 3-4 napot töltenek el a betegek. Jóval hosszabb viszont a kórházban töltött idõ az ideg- és belgyógyászati osztályoknál – itt átlagosan 7-8 napot vesz igénybe az ápolás -, az átlagnál jóval hosszabb idõt pedig a krónikus betegeket kezelõ kórházi részlegek fordítanak egy ellátottra.

A sebészeti – illetve baleseti sebészeti – osztályokon 4,8 napot töltöttek a betegek 2015-ben: ez ugyan elmarad az átlagtól, ám itt figyelembe kell venni, hogy egy traumatológiai kezelésben részesülõ sérült a kórházi kezelés után rendszerint még hetekig otthoni ápolásra, illetve utókezelésre – például gyógytornára – szorul.

„Egy kórházi kezelés több szempontból is komoly megterhelést jelent a családnak. Amellett, hogy magának a kezelésnek is lehetnek a beteget terhelõ költségei, a munkából való kimaradás miatt kiesõ jövedelemmel is számolni kell. Az utókezelés és a felépülés sokszor hosszadalmas és anyagilag megterhelõ folyamat lehet, hiszen egy egyszerû végtagtörés is több mint egy hónapos kiesést jelenthet” – nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetõje. Hangsúlyozta: már elterjedtek az olyan életbiztosítások a piacon, amelyek anyagi segítséget nyújthatnak, ha a biztosított kórházba kerül.