Hamecz István a Piac&Profit konferencián elmondta, ez a felkérés már csak azért is érdekes, mert a megtakarításokat a kormányzatok hosszú távon mindig \"imádják\", de egyik kormány sem szeretné, ha rövid távon, az õ idejük alatt növelnék a megtakarításokat, inkább azt szeretik, ha az emberek elköltik a pénzüket – írja az MTI.

A lakosság 52 százalékának a Gfk és az OECD 2010-es közös felmérése szerint egyáltalán nincs pénzügyi megtakarítása, 63 százaléknak pedig még három hónapra elegendõ tartaléka sem - ismertette a vezérigazgató. Ezzel összecseng az alapkezelõ pécsi egyetemmel közös felmérésének eredménye is, amely szerint 48 százaléknak egyáltalán nincs megtakarítása, 40 százalék pedig félmillió forintnál kisebbel rendelkezik, ami a preferált megtakarítási célokra - lakásvásárlás, a gyermek jövõjérõl való gondoskodás, nyugdíjcélú megtakarítás - biztosan nem elegendõ.

A pénzügyi szféra valamennyi részét képviselõ 10 fõs munkacsoport külön jelezte, hogy Magyarország súlyos demográfiai kihívás elõtt áll, jelentõsen megnõ az idõsek és az eltartottak aránya, ami azért probléma, mert már most is az államtól származik az idõskori jövedelempótlás java. Most minden 65 év felettire négy munkaképes korú jut; ha az eltartotti ráta kettõ alá esik, súlyos kihívást fog jelenteni, amivel már most foglalkozni kell. A szakértõi csoport szerint néhány alapelvet érdemes figyelembe venni: konzisztenssé és kiszámíthatóvá kell tenni a támogatási rendszert, egyszerûnek, átláthatónak verseny- és terméksemlegesnek kell lennie, és költségkorlátokat kell tartalmaznia.

Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy a támogatási rendszer az új megtakarításokat ösztönözze, ne a meglévõket rendezze át. Álláspontjuk szerint nem általában a megtakarítások érdemesek támogatásra, hanem a hosszú távú és rendszeres megtakarítások. Azokat kell ösztönözni elsõsorban, akiknek semmilyen megtakarításuk nincs, hogy rendszeresen kisebb összeget megtakarítsanak.

A szakértõk a 10 év alatti és feletti általános célú megtakarítások esetén egységes támogatási rendszert alakítanának ki, akárcsak a hosszú távú megtakarítási cél igazolása esetén is. Szükségesnek tartanák a törvényi szabályozás átalakítását annak érdekében, hogy bizonyos termékek bizonyos költségszint felett egyáltalán ne élvezhessenek adókedvezményt, ne legyenek államilag támogattak. Javasolják azt is, hogy egészségpénztárból lehessen egészségbiztosítást venni. A csoport javasolta a munkabérek és az illetmények kötelezõ bankszámlára való utalását és a költségek kordában tartására a banki alapszámla konstrukció bevezetését. A szakértõk felhívták továbbá a figyelmet az állam szerepére a pénzügyi kultúra fejlesztésében.