A vállalatokat egyre jobban aggasztja a kiszámíthatatlan üzleti környezet, amelyet a piacok változékonysága (2. hely) mellett a politikai kockázatok, pl. a protekcionizmus vagy a terrorizmus megjelenése jellemez. A válaszadók egyre jobban tartanak továbbá az új technológiákkal kapcsolatos digitális dilemmáktól és a kiberkockázatoktól (3. hely), valamint a természeti katasztrófáktól (4. hely). Ezeket közvetetten, de a magyar válaszadók véleménye is megerõsíti. A legtöbb aggodalmat ugyanakkor világszerte továbbra is az üzletmenet megszakadásából eredõ veszteségek (1. hely) okozzák a vállalkozások számára. Ezek a hatodik alkalommal megjelenõ éves Allianz Kockázati Barométer fõ megállapításai. A felmérés a vállalati kockázatokat egyfelõl globális, másfelõl regionális, országonkénti, ágazati és vállalatméret szerinti bontásban elemzi.

A magyar vállalatok továbbra is fontosnak tartják a természeti katasztrófák elleni védekezést, de idén elõször az eddig hátul kullogó jogszabályi változások, a piaci bizonytalanság és makrogazdasági fejlemények kerültek a TOP3 kockázati tényezõ közé. A rettegett tûz- és robbanásveszély a ranglistán hátrébb szorult, s helyét új belépõként átvették a kiberkockázatok. A kibertámadásokkal nem csak az a gond, hogy egyre gyakoribbak hazánkban is, hanem egyre kifinomultabbá válnak, s a vállalatoknak a mai fokozottan digitalizált és összekapcsolt iparágakban nem szabad alábecsülniük a várható következményeket. A magyar vállalatok kockázati tényezõinek rangsorában a terrorizmussal és politikai kockázatokkal kapcsolatos félelmek továbbra is ugyanolyan szinten maradtak.

A TOP vállalati kockázatok és hátterük
Az üzleti kockázatok listáját immár ötödik éve az üzletmenet megszakadása vezeti: a válaszadók 37 százaléka szerint ez a legfontosabb kockázati tényezõ, elsõsorban azért, mert jelentõs jövedelemkiesést okozhat, és mert hátterében több új tényezõ húzódhat meg, különösen a nem fizikai jellegû kárforrások vagy immateriális kockázatok, pl. kiberbiztonsági események, illetve a politikai indíttatású erõszak, a sztrájkok és a terrortámadások okozta bizonytalanság. E tendencia egyik oka az IoT, a „dolgok internetének” térnyerése, valamint a gépek, vállalatok és azok ellátási láncainak fokozódó összekapcsoltsága, ami egy-egy biztonsági esemény alkalmával pillanatok alatt megsokszorozhatja a károkat. A vállalkozásoknak a változó politikai környezetbõl fakadó potenciális pénzügyi veszteségekkel is szembe kell nézniük, amelyekkel egyúttal a protekcionizmus és a globalizációellenes hangulat erõsödésének aggálya is felmerül.

„A vállalatok világszerte a bizonytalanság évére készülnek” – fejtette ki Chris Fischer Hirs, az Allianz Global Corporate & Specialty vezérigazgatója, majd hozzátette:
„A globális jogi, geopolitikai és piaci környezet kiszámíthatatlan fejleményei nagy aggodalommal töltik el õket. A kockázati listán már bérelt hellyel rendelkezõ tûzesetek és természeti katasztrófák mellett több olyan új kockázatnem is megjelent, amelyek miatt a jelenlegi ellenõrzõ és kockázatkezelõ eszközöket újra kell gondolnunk.”

A piaci fejlemények és a kiszámíthatatlanság a válaszadók 31 százaléka szerint 2017-ben a második legfontosabb kockázatnem, ezen belül a légi közlekedés/honvédelem, a pénzügyi szolgáltatások, a hajózás, a tengeri szállítás és a közlekedés ágazatában, valamint az afrikai és közel-keleti régióban a kockázati lista élén végzett. Ahhoz, hogy a vállalatok felkészülhessenek a piacokra is kiható hirtelen szabályváltozásokra, 2017-ben még több erõforrást kell fordítaniuk arra, hogy figyelemmel kísérjék a világpolitikai és közéleti fejleményeket. Az Allianz kereskedelmi hitelek biztosítására szakosodott leányvállalata, az Euler Hermes szerint 2014 óta évente átlagosan 600-700 új kereskedelmi korlátozást vezetnek be világszinten.

A technológia és az automatizálás térhódítása ugyanakkor szinte minden ágazatban átalakítja és szétzilálja a vállalatokat. Noha a digitalizáció egy sor új lehetõséget teremt a vállalkozások számára. A vállalati eszközök terén is változásokat hoz, azaz az eredendõen tárgyi eszközök mindinkább immateriális eszközökké alakulnak át, ez pedig a válaszadók 30 százaléka szerint újfajta, elsõsorban kiberbiztonsági kockázatokat jelent. A kiberfenyegetéseket a vállalkozások globálisan – az elõzõtõl kicsit lemaradva – a 3. helyre, Amerikában és Európában pedig a 2. helyre sorolták, míg Németországban és az Egyesült Királyságban a legtöbb válaszadó szerint ez a leginkább aggályos kockázatnem. De ugyanez lett az eredmény az IT és a távközlési ágazatban, valamint a kis- és nagykereskedelemben is, ahol a vállalkozások számára világszerte ez a legfontosabb kockázati tényezõ.

A kiberbiztonsági kockázatok ma már jóval túlmutatnak a hackertámadásokon és a személyes és egyéb adatokat érintõ bûncselekményeken, ráadásul ezek a biztonsági események az új adatvédelmi szabályozás miatt még nagyobb terhet rónak a vállalkozásokra. A cégeket Európában sürgeti az idõ, hogy felkészüljenek az új, általános adatvédelmi rendelet 2018-as bevezetésére, és noha az új elõírásoknak való megfelelés jelentõs beruházásokat igényel, a követelményeknek való megfelelés hiánya miatt a vállalkozások a korábbiaknál is súlyosabb büntetésekre számíthatnak.

Az egyre integráltabb és kifinomultabb kibertámadások nemcsak hatalmas közvetlen kockázatot jelentenek a vállalatok számára, hanem közvetetten a kritikus fontosságú infrastruktúrákat, pl. az informatikai rendszereket vagy a víz- és áramszolgáltatást is fenyegetik. Emellett nem feledkezhetünk meg a mûszaki hibákról vagy emberi mulasztásokról sem, amelyek szintén hosszú távú és széles körû üzemkiesést okozhatnak. Ugyanis egy digitalizált termelési vagy 4.0-ás ipari környezetben az adatok továbbításában vagy helyes értelmezésében bekövetkezõ hiba leállíthatja a termelést is. A vállalatoknak ezért az adatokat kiemelt vállalati eszközként kell kezelniük, és fel kell tárniuk a felhasználásukat akadályozó tényezõket. A felmérés eredményeibõl az is kiderül, hogy a kisebb vállalkozások hajlamosak alábecsülni a kiberbiztonsági kockázatokat: ebben a körben (árbevétel < 250 millió EUR) a válaszadók a kiberkockázatokat csak a lista 66. helyére sorolták. E vállalkozásokra nézve azonban egy-egy súlyos esemény ennél sokkal drámaibb következménnyel járhat.

A természeti katasztrófák (4. hely) és a klímaváltozás, valamint az idõjárás fokozódó változékonysága (a válaszadók 24, illetve 6 százaléka szerint) ugyancsak komoly gondot jelent a vállalkozások számára az idei felmérés szerint. Ez különösen Ázsiában szembeötlõ, 2016-ban ugyanis itt következett be a legnagyobb károkat okozó természeti katasztrófa, a kumamotói földrengés (Japánban). A természeti katasztrófáktól tartanak leginkább a vállalkozások Japánban és Hongkongban, illetve világszerte a gép- és építõipar, valamint az áram- és egyéb közüzemi szolgáltatási ágazat szereplõi. 

„Ügyfeleinket és általában a társadalmat a természeti katasztrófák és a klímaváltozás aggasztják a leginkább” – árulta el Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja. 

„Abból indulunk ki, hogy egy 1,5 Celsius-foknál jelentõsebb globális felmelegedés már jelentõsen növeli a klímaváltozás, például a hõhullámok és a tengerszint emelkedése által okozott környezeti károkat. Biztosítóként feladatunk, hogy ügyfeleink és partnereink számára, illetve velük együttmûködésben ezekre megoldásokat, azaz megelõzõ intézkedéseket és biztosítási védelmet dolgozzunk ki.

A teljes Allianz Risk Barometer jelentés:
http://www.agcs.allianz.com/assets/PDFs/Reports/Allianz_Risk_Barometer_2017_EN.pdf