A válaszadók többsége nem vár el semmilyen extrát vagy luxust a hazai idõsotthonoktól, csak azokat az alapvetõ szolgáltatásokat – napi háromszori étkezés, orvosi ellátás, lakóhelyek takarítása, karbantartása, 24 órás nõvéri felügyelet – amelyek a hatályos jogszabályok szerint egyébként is az intézmények feladata. Az idõsotthonok nem éppen kiugró népszerûsége ellenére 2017 elején több mint 29 ezer idõskorú várt intézményi elhelyezésre Magyarországon.
Az elmúlt években folyamatosan nõtt az ellátottak száma az idõskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján míg 2008-ban 49 ezer 2015-ben már 54 ezer fõt láttak el idõsek otthonában vagy idõskorúak gondozóházában. A 4Life Direct legfrissebb felmérésében ezért arra kereste a választ, hogy mennyire népszerûek a magyarok körében a bentlakásos ellátást nyújtó idõsotthonok, illetve milyen szolgáltatásokat várunk el ezektõl az intézményektõl.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyarok jellemzõen nem gondolkodnak abban, hogy hozzátartozóikat idõsek otthonában helyezzék el: a válaszadók mindössze 4 százaléka tervezi, hogy idõs hozzátartozóját otthonba költözteti, saját maguk azonban többségében nyitottak lennének erre. A megkérdezettek 10 százaléka nagyon is elképzelhetõnek, 52 százaléka pedig lehetségesnek tartja, hogy szükség lesz erre a lépésre, míg a válaszadók 38 százaléka számára ez elképzelhetetlen lenne.
A felmérés szerint a 30 és 65 év közötti korosztály egyáltalán nem vár el különleges szolgáltatásokat egy idõsotthontól, a legalapvetõbb elvárás a napi háromszori étkezés; a megkérdezettek 91 százaléka szerint ennek szerepelnie kell a kínált szolgáltatások között. Emellett kiemelten fontos még az orvosi ellátás, a lakóhelyek takarítása, karbantartása, a mosás, vasalás, valamint a 24 órás nõvéri felügyelet - ezek meglétét a megkérdezettek döntõ többsége (77-87%) fontosnak tartja. Közepes fontosságot tulajdonítottak a gyógyszerek biztosításának és gyógytornának, a szabadidõs foglalkozásoknak és a gyógyászati segédeszközök biztosításának, ezek a szolgáltatások a résztvevõk 50-64 százalékánál szerepelnek elvárásként. Mindez annak fényében érdekes, hogy a felsorolt szolgáltatások többségének biztosítását – orvosi ellátás 24 órás szolgálat, étkezés biztosítása, gyógyszerezés – a hatályos hazai jogszabályok (szociális törvény, SZCSM rendelet) kifejezetten elõírják a bentlakásos intézmények számára.
A legkevésbé fontosnak a temetkezési költségek biztosítása bizonyult, mindössze a megkérdezettek 22 százaléka szerint lenne az idõsotthonok feladata ezt biztosítani. A válaszadók fele úgy vélekedett, hogy ezek fedezése a hozzátartozók feladata, 30 százalékuk szerint pedig a temetkezési költségek fedezése csak külön térítés ellenében várható el egy idõsotthontól. Mindössze 17 százalékuk – fõként a férfiak – véli úgy, hogy errõl az otthonnak kellene gondoskodnia. A Nyugat-Dunántúlon gondolják a legkisebb arányban azt, hogy az idõsotthonnak kellene állnia a temetési költségeket (11%), míg Észak-Alföldön a legmagasabb arányú ez az elvárás (23%). A dél-dunántúli régióban gondolják a legmagasabb arányban, hogy a temetést a hozzátartozóknak, vagy az államnak kell elõteremtenie (61%), míg az Alföldön vélekednek így a legkisebb arányban. (Az elhunyt gondozott temetkezési költségeinek biztosítását, az elhunyt köztemettetését csak abban az esetben írják elõ a jogszabályok, ha nem kutatható fel a költségek viselésére köteles hozzátartozó, és a gondozottnak nincsen erre a célra elkülönített megtakarítása - takarékbetétje.)
A KSH adatai szerint 2016-ban 1,8 millió fõ 65 év feletti élt hazánkban, közülük összesen 55 711 fõ (3,1%) él tartós, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó idõsek otthonában vagy idõskorúak gondozóházában. Közel 60 százalékuk állami vagy önkormányzati (31 773 fõ), 23 százalékuk egyházi (13006 fõ), 21 százalékuk (12 147 fõ) pedig nem állami non-profit vagy céges fenntartású intézményekben. Az idõsellátással foglalkozó intézmények 2017. január 1-jén összesen 27 931 fõ várakozót jelentettek.