Összességében javult a magyarok biztonságérzete a múlt év utolsó negyedében. A K&H biztos jövõ indexe szerint a megkérdezettek 26 százaléka szerint javulni fog hazánkban a közbiztonság 2017 végéig, a következõ öt évben pedig 31 százalékuk számol ezzel. Egy évvel korábban 22, illetve 25 százalékos volt az 1 és 5 éves távlatban kedvezõ változást valószínûsítõk aránya. A biztonságérzet Nyugat-Európával kapcsolatban is javult, 16-ról 23 százalékra nõtt az egy éven belüli javulásban bizakodók aránya 2015 utolsó negyedévéhez képest.

A felmérés szerint a magyarok a beázás, üvegtörés és természeti csapások mellett leginkább a tolvajoktól féltik az ingatlanjaikat: 39 százalékuk valószínûnek tartja, hogy betörnek a lakásába, 37 százalékuk pedig besurranó tolvajok megjelenésétõl retteg. A betörést és a besurranó tolvajokat a nõk, a kisebb településeken élõk és az alacsony jövedelmûek valószínûsítik leginkább. Ugyanakkor a megkérdezettek 31-33 százaléka szerint teljesen kizárt, hogy betörnének a lakásukba.

Az ingatlanokkal kapcsolatos félelmeket azonban a beázás és a csõtörés vezeti, ezektõl a megkérdezettek fele tart, míg az üvegtörést 49, a természeti csapásokat pedig 43 százalék gondolja valós veszélynek. A felmérés kezdete óta megfigyelhetõ, hogy a megkérdezettek a másoknak okozott anyagi kártól nem igazán tartanak, ez mindig a lista végére kerül.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért felelõs vezetõje elmondta: a K&H-nál 2016-ban mintegy 18 ezer lakásbiztosításhoz köthetõ kárbejelentés érkezett, idén eddig pedig összesen 1275. Tavaly az átlagos kárérték 50 ezer forint volt, idén januárig pedig 40 ezer forint. A leggyakoribb károk a vezetéktörés, a vihar és villámcsapás okozta elektromos berendezésekben keletkezett hibák voltak.

A szakember kiemelte, hogy érdemes lakásbiztosítással védeni értékeinket, hiszen a díjak átlaga idén 29 017 forint, azonban egy-egy káreset esetén elõfordul több millió forintos kár is.