Az éghajlatváltozás soha nem látott mértékű kockázatot teremt, ám a biztosítók segíthetnek az ellenálló képesség kiépítésében - derül ki az Allianz elemzéséből.

Mivel a szélsőséges időjárási eseményeket nem lehet megelőzni, az Allianz elemzői az árvízi események példáján keresztül mutatják be, miként lehet minimalizálni az élet- és vagyonveszteséget egy árvíz bekövetkezése esetén.

Árvizek, különösen a heves esőzést követőek a föld bármely pontján bekövetkezhetnek. Nem véletlen, hogy az árvíz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a Földön. Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt ráadásul egyre inkább normálisnak számítanak. Ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben halad tovább, a növekvő csapadékmennyiség, a szárazabb nyarak és az emelkedő tengerszint valószínűleg számos területen növelni fogja a katasztrofális áradások kockázatát.

Szerencsére az adatok, a tudományos ismeretek, valamint a meteorológiai képességek fejlődésével az árvízi eseményeket már napokkal az áradások előtt előre lehet jelezni. Néha azonban ezeket a katasztrofális helyzeteket és veszteségeket nem lehet elkerülni. A helyzetet tovább rontja, hogy az elemzők szerint sok közösségben továbbra is alacsony a tudatosság, és az ingatlanok tulajdonosai nem kötnek megfelelő biztosítást. Ez különösen jellemző a társadalmilag marginalizált és kiszolgáltatott népességcsoportok körében.

A szélsőséges időjárási eseményeket nem lehet megelőzni, de hatásuk mértéke jelentősen csökkenthető. Az elemzők hozzátették, hogy az élet- és vagyonveszteségek minimalizálása érdekében kulcsfontosságú a felkészültség. Az ellenálló képesség lényeges összetevője az egyes emberek kockázati kompetenciája, amely katasztrófa esetén a lakosság gyors és megfelelő cselekvéséhez vezet. A kockázati kompetencia elsajátítása az iskolában kezdődik, de a különböző lakossági csoportok és érdekeltek párbeszédébe is be kell építeni - és természetesen a biztosítási ágazatba is – vélik az Allianz szakértői.

A felkészültség ösztönözhető a katasztrófariasztási rendszerek és a katasztrófaelhárítási képességek révén; a kockázattudatosság növelhető az egyszerű kockázati információkhoz - például árvízi térképekhez - való nyilvános hozzáférés révén, emellett a prevencióba is invesztálni kell az éghajlatváltozás hatásainak korlátozása érdekében.

Végső soron a biztosítás és a felkészültség kombinációja az, ami hosszú távon megvédi a közösségeket, különösen az éghajlatváltozás elleni hosszú küzdelemben. Klaus-Peter Roehler, az Allianz SE igazgatótanácsának tagja számára egyértelmű, hogy az ésszerű együttműködés elengedhetetlen. "Az életképes megoldáshoz holisztikus megközelítésre van szükség; együttműködésre a tudomány, az üzleti élet és a politika között, de akár egészen az egyén szintjéig" - mondja Roehler.

„Olyan elemeket kell tartalmaznia, mint az egyéni megelőzés, az intenzív árvízvédelem, az építési és területrendezés újragondolása, a figyelmeztető és mentési rendszerek, valamint a széles lakosság számára kidolgozott biztosítási megoldások és azok megfizethetősége. A politikai támogatás alapvető fontosságú, különösen a heves esőzések és az árvízkockázatok esetében. Itt központi szerepet játszanak az ártereken való építkezésre vonatkozó szigorú korlátozások, valamint az árvízvédelem és a vízgyűjtő-gazdálkodás." – tette hozzá Roehler.