Az árak várható csökkenésének oka ez esetben is a kereslet-kínálat alakulásában keresendõ. A 2011 elsõ félévében – elsõsorban Ausztráliában és az Egyesült Államokban – bekövetkezett, rekord mértékû katasztrófakárok ellenére a viszontbiztosítók mérlegei továbbra is fizetõképesnek és likvidnek bizonyultak, köszönhetõen az év eleji erõs tõkehelyzetüknek. Ennek megfelelõen elenyészõ azon viszontbiztosítók száma, melyek tõkeereje 2011 folyamán 15%-ot meghaladó mértékben erodálódott volna, szemben például a 2005-ös évvel, amikor több mint kéttucat viszontbiztosítónak legalább 25%-kal, 3 társaságnak meg több mint 50%-kal csökkent a tõkéje.

Az idei katasztrófák következtében egyes piacokon emelkedtek a viszontbiztosítói díjak, Európát azonban – a dániai nyári vihart leszámítva – elkerülték a nagyobb katasztrófaveszteségek. Eközben, a meglehetõsen nehéz gazdasági körülmények miatt továbbra is nyomott a kereslet az elsõdleges piacon, amely gátat szab a viszontbiztosítók díjemelési szándékának. Nincs tehát közvetlen jele egy általános, piaci szintû áremelkedésnek – vélik az egyik legnagyobb viszontbiztosítási brókercég, a londoni székhelyû Guy Carpenter szakértõi.

A katasztrófa modelleket érintõ változások szintén tovább növelték a bizonytalanságot idén: az RMS európai szélvihar modellje, valamint az AIR páneurópai földrengésmodellje is felülvizsgálatra került. A viharok csoportosítása szintén jelentõs hatással van a beláthatatlan kockázatokra (tail risk), valamint a szerzõdések újratárgyalására.

A Szolvencia II elõkészületei szintén befolyásolhatják az árak alakulását, amennyiben az új rezsimmel járó pénzügyi terhek meghaladják a várakozásokat. A biztosítók és viszontbiztosítók a felkészülési folyamat során egyre inkább a kockázatkezelésre, az irányításra valamint a közzétételi követelményekre helyezik a hangsúlyt, amelyek mind kihatással lehetnek az adminisztratív költségek nagyságára. A következõ hónapokban várhatóan ezek a kérdések is tisztázódnak, habár az új keretrendszer végrehajtásának végleges dátuma egyre inkább tolódik.

Európában ráadásul pénzügyi válság uralkodik: a részvénypiacok extrém volatilitást mutattak az õsz folyamán, köszönhetõen a görög államadósság bedõlésének. A válság elmélyülése szintén hatással lehet a viszontbiztosítási díjakra – de az egész iparágra is. Az eszközérték csökkenése miatt a társaságok fizetõképességére nehezedõ nyomás, a partnerkockázat emelkedése, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek visszafizetésével járó nehézségek fokozódása mind lehetséges következményei a jelenlegi gazdasági körülményeknek. Eközben a jegybankok továbbra is alacsonyan tartják az alapkamatokat, lehetõséget teremtsenek a gazdasági növekedésnek, ezzel azonban jelentõs nyomást gyakorolnak a biztosítók befektetési eredményeire.

A gazdasági és politika zûrzavar ellenére a Guy Carpenter úgy véli, a modell-változásoktól eltekintve, a kockázattal korrigált viszontbiztosítási díjak nagysága Európában várhatóan változatlan, vagy enyhe csökkenést mutat majd a 2012. január 1-jén esedékes megújítások során.