A globális ingatlanpiacok az évek óta tartó folyamatos emelkedés után jelenleg szinte mindenütt csökkenésben vannak. Az OECD adatai az inflációval kiigazított lakásárak széles körű csökkenését mutatják az országok kétharmadában. Nagyobb stabilitás akkor jöhet az ingatlanpiacokon, ha a központi bankok lassítják vagy szüneteltetik az infláció megfékezését célzó kamatemelési kampányukat – olvasható a Nemzetközi Valutalap (IMF) blogjában.
Az ármozgások igen jól szemléltetik, hogy a lakáspiacok hogyan alkalmazkodnak az emelkedő kamatlábakhoz, amivel a központi bankok igyekeznek megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatlábak a főbb gazdaságokban átlagosan 4 százalékponttal emelkedtek, megközelítve a globális pénzügyi válság előtti szinteket.
Az Egyesült Államokban például a Federal Reserve az egy évvel ezelőtti nulla százalék közeli szintről 4,5-4,75 százalékos szintre emelte a célkamatlábat, ami két évtizede a leggyorsabb ütemű kamatemelés. Ez egyúttal a 30 éves átlagos fix jelzáloghitel-kamatlábak erőteljes emelkedéséhez vezetett, amely tavaly év végén két évtizedes csúcsra, 7,1 százalékra emelkedett.
A kamatlábak döntő szerepet játszanak a lakásárak alakulásában, az olyan keresleti oldali tényezőkkel együtt, mint a jövedelem- és népességnövekedés, valamint különböző kínálati tényezőkkel, például az építési költségekkel és a szabályozásokkal együtt. Nemzetközi adatok alapján, ökölszabály szerint a reálkamatlábak minden 1 százalékpontos emelkedése körülbelül két százalékponttal lassítja a lakásárak növekedésének ütemét.
A legutóbbi szigorítási ciklus előtt a kamatlábak csökkenő tendenciát mutattak. Az alacsonyabb kamatlábak racionálisan a lakáskereslet növekedéséhez vezettek azáltal, hogy csökkentették a lakásvásárlás vagy a bővítés finanszírozásához szükséges hitelfelvétel költségeit. Most a folyamat megfordult.
Az, hogy a lakásárak csökkenése meddig tart, attól függ, hogy a központi bankok kamatemelései már megfékezték-e az inflációs nyomást. Az IMF legutóbbi frissített előrejelzései szerint az országok mintegy 85 százaléka esetében az infláció idén alacsonyabb lesz, mint 2022-ben. A globális infláció a tavalyi közel 9 százalékról idén várhatóan 6,5 százalék körülire lassul, jövőre pedig még tovább, ami annak köszönhető, hogy a kamatemelések máris hatottak a kínálati szűk keresztmetszetek enyhítésére.
Ha a központi bankok lassítják vagy megszüntetik a kamatemeléseket, akkor a lakásárak várhatóan stabilabbak lesznek.