A globális viszontbiztosító becslése szerint a természeti és ember okozta katasztrófákból eredő összes biztosított kár tavaly 132 milliárd dollárt tett ki, a gazdasági károk pedig ennek több mint kétszeresére, 284 milliárd dollárra becsülhetők.

A Swiss Re jelentése szerint a biztosított összeg 125 milliárd dollárnyi természeti katasztrófából és 7 milliárd dollárnyi ember okozta kárból áll, míg a gazdasági veszteségek összege 275 milliárd dollárt tesz ki a természeti katasztrófákból és mindössze 9 milliárd dollárt az ember okozta eseményekből.

A 2022. évi magas veszteségekhez hozzájárult a floridai Ian hurrikán hatása is, amely szeptemberben 4-es kategóriájú viharként érte el Floridát, és 50-65 milliárd dollárra becsült biztosított kárt okozott, ami a Katrina hurrikán után a második legköltségesebb természeti katasztrófát eredményezte. Eközben a világ más részein is rekordot döntött az időjárás: az északnyugat-európai viharok a 10 éves átlag csaknem kétszeresét okozták, Franciaországban a jégeső okozta az eddigi legmagasabb éves veszteséget, Ausztráliában pedig az árvíz okozta az eddigi legnagyobb katasztrófakáreseményt. Az európai és amerikai téli viharokkal, valamint az európai, kínai és amerikai aszályokkal 2022 már a második olyan év volt egymás után, amikor a természeti katasztrófákból eredő biztosított károk meghaladták a 100 milliárd dollárt - jegyzi meg a Swiss Re.

Mindazonáltal a becslések szerint a biztosított károk meglehetősen összhangban voltak a 2021-es 130 milliárd dolláros biztosított veszteséggel, míg a gazdasági károk valójában alacsonyabbak voltak az előző évi 303 milliárd dollárnál.

A Swiss Re megjegyzi, hogy a tavalyi károk azonban megerősítik a hosszabb távú tendenciát, amely szerint az elmúlt három évtizedben a biztosított károk évente átlagosan 5-7%-kal nőttek, és a biztosított és a gazdasági összérték is jóval a 10 éves átlag felett van, amely 91 milliárd dollár, illetve 220 milliárd dollár.

"A 2022-es veszteségek nagyságrendje nem a kivételes természeti veszélyekről szól, hanem inkább a növekvő vagyoni kitettségről, amelyet a kivételes infláció még jobban kiemel" - mondta Martin Bertogg, a Swiss Re katasztrófaveszélyekért felelős vezetője.

"Bár az infláció mérséklődhet, a természeti katasztrófáknak kitett területeken az értékkoncentráció növekedése továbbra is a növekvő veszteségek egyik fő hajtóereje marad. Iparágunk számára ez egyrészt felhívás arra, hogy a kockázatértékelésekben még körültekintőbben tükrözzük a legújabb kitettséget, másrészt továbbra is támogassuk a társadalmat a jobb felkészültségben."

A Swiss Re kiemeli a gazdasági növekedést és a veszélyeztetett területeken lévő ingatlanvagyon felhalmozódását, mint a tavalyi magas kárszámok egyik legfőbb okozóját, amelyet a rendkívüli inflációs nyomás is súlyosbított.

A jelentés szerint a fedezetek iránti kereslet a katasztrófaesemények gyakoriságának és súlyosságának növekedésével párhuzamosan nőtt, miközben az infláció tavaly átlagosan 7%-kal emelkedett a fejlett gazdaságokban és 9%-kal a feltörekvő gazdaságokban. A magas árak hatására megnőtt az épületek, járművek és egyéb biztosítható eszközök névleges értéke, ami a természeti katasztrófák által okozott károkra vonatkozó biztosítási igények növekedését eredményezte.

"A gazdasági viharnak még nincs vége, és a kamatlábaknak a meglévő inflációs nyomás miatt valószínűleg tovább kell emelkedniük. Ez magasabb finanszírozási költségeket jelent, és ennek következtében a biztosítók valószínűleg továbbra is óvatosabbak maradnak a tőkekihelyezésben, többek között a kockázatértékelés és a kártapasztalatok miatt" - mondta Jérôme Jean Haegeli, a Swiss Re csoportos vezető közgazdásza.

"Véleményünk szerint, mivel a magasabb kitettségek szűkülő kockázatvállalási hajlandósággal találkoznak, az emelkedő árak, a magasabb önrészvállalások és a szigorúbb feltételek lendülete valószínűleg folytatódni fog" - tette hozzá.