Az Allianz Hungária Zrt. 19 ezer fõs kutatást végzett a 30 év feletti ügyfelei körében 2017 januárjában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen az öngondoskodási attitûd és melyek az elterjedt megtakarítási szokások.
Pénzügyi kilátások
Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók leginkább az általános gazdasági helyzet és a munkahelyek biztonságának alakulását látják biztatónak, az ország jövõjét tekintve pedig a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek helyzete miatti aggodalmukat fejezték ki a legtöbben. A kitöltõk 78 százaléka a nyugdíjbiztosítási rendszer helyzetét középtávon kifejezetten aggasztónak találja.
Talán éppen ez az oka annak, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés a harmadik leggyakoribb megtakarítási cél. A megtakarítási lehetõségekkel rendelkezõk közel fele takarít meg ezzel a céllal. Ezt csak a váratlan kiadásokra és a gyermekek jövõjére, iskoláztatására történõ takarékoskodás elõzi meg.
Saját pénzügyi helyzetük változását inkább optimistán ítélik meg az emberek, a válaszadók egynegyede jobb anyagi körülményekre számít az elkövetkezõ pár évben és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy 2-3 éven belül vékonyabb lesz a pénztárcája, mint jelenleg.
Megtakarításaink tervezése
A válaszadók 85 százaléka tartja fontosnak, hogy majdani állami nyugdíját kiegészítse valamilyen megtakarítással. Ennek a bázisnak több mint a fele rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással, további 20 százalékuk 5 éven belül szeretné elindítani azt.
A kutatásban résztvevõk közel 78 százaléka tud havi rendszerességgel, vagy alkalmanként megtakarítani: 28 százalékuk rendszeresen, míg 50 százalék esetenként tud félretenni a céljaira. A nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében a piaci szereplõk közül a biztosítók felé kialakult bizalom a legnagyobb és leginkább az állami nyugdíjrendszerrel szemben bizalmatlanok. A biztosítókban megbízó válaszadóknak 37 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezõ és az azt tervezõ válaszadók körében is az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás a két legnépszerûbb megtakarítási forma. Érdekes fejlemény viszont, hogy azon válaszadók közül, akik a közeljövõben kezdik félretenni a pénzüket, 16 százalék a befõttes üvegben gyûjtené a megtakarításait, pedig számtalan kedvezõbb forma közül választhatna.
Az Allianz megkérdezett ügyfelei közül, akik már rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 2-3 féle megtakarítási formát is választottak, míg akik csak tervezik az öngondoskodást, ennél kevesebb megtakarítási eszközt keresnének. „A megkérdezettek döntõ többsége saját bevallása szerint képes lenne az öngondoskodásra, de tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne számára az ideális megtakarítási forma. Úgy véljük, már akár havi néhány ezer forint is sokat jelenthet a késõbbiekben, így azoknak, akik apránként és alkalmanként tudnak félretenni, a nyugdíjpénztári tagságot javasoljuk. Aki nagyobb összegû megtakarítást tervez és havonta rendszeresen félre tud tenni, azoknak a nyugdíjbiztosítási megoldást ajánljuk. Az Allianznál többféle konstrukció érhetõ el, és ezeket úgy alakítottuk ki, hogy bármely élethelyzetben és anyagi szituációban megoldást jelentenek az ügyfelek számára, s ha valaki kevésbé ért a pénzügyekhez, segítséget kérhet felkészült tanácsadóinktól – hívta fel a figyelmet Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese. A pénztárak és az életbiztosítások népszerûségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy a kutatásban résztvevõk az elsõk között jelölték meg ezeket a megtakarítási formákat az öngondoskodás fontos lépéseként.”
Öngondoskodás kezdete és a nyugdíjas évek
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezõk saját bevallásuk szerint már késõn indították el az öngondoskodást. A válaszadók átlagosan 35 éves korban kezdtek el takarékoskodni, ugyanakkor véleményük szerint átlagosan 27 éves korban lenne ideális elkezdeni azt. A megtakarításaikat 26-35 éves koruk között elindítók 58 százaléka, míg a 36-45 éves koruk között elindítók 78 százaléka gondolja úgy, hogy megtakarításuk elindításakor idõsebbek voltak, mint amit ideálisnak tartanak.
A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy 100-200 ezer Ft közötti havi nyugdíjösszeg elegendõ lenne a minimum létfenntartáshoz, ugyanakkor már csak egyharmaduk érné be ezzel a nyugdíjjal. Az ideálisnak tartott nyugdíjösszeget a kitöltõk 73 százaléka 150 és 350 ezer Ft között jelölte meg, 50 százalék pedig 200 ezer Ft feletti összeggel lenne elégedett. „A rendelkezésre álló információkból az is megállapítható, hogy ügyfeleink összességében nagyon közeli becslést adtak arra vonatkozóan, milyen nagyságrendû nyugdíjat fognak kapni nyugdíjba vonulásukkor. Azonban az az összeg, amellyel ténylegesen elégedettek lennének, a ma érvényben lévõ nyugdíjszámítás alapján kalkulált összegnél átlagosan 94 ezer forinttal több” – mondta Kozek András. „Így minden korosztályt arra bíztatunk, hogy minél hamarabb kezdjen el gondoskodni nyugdíjas éveirõl, hiszen minél több idõ áll rendelkezésre a felhalmozásra, a befektetett pénzünk annál több hozammal gyarapodik, melyet az igénybe vett 20 százalékos adójóváírás jelentõs mértékben megnövel.”