1. 12 milliós megtakarítás havi 5 ezer forinttal

Általános szabály, hogy minél korábban kezdi el valaki a spórolást, annál kisebb havi összeget kell kigazdálkodnia. Ha egy 30 éves ügyfél havi 10 ezer forintot megtakarít, a nyugdíjkorhatár elérésekor mintegy 24 millió forintos összeggel fog rendelkezni, míg egy 40 éves ügyfél ugyanekkora összegû havi megtakarítással 10,5 millió forint körüli vagyont gyûjthet össze. Ha tehát valaki idejében, például már 30 évesen elkezd takarékoskodni a nyugdíjra, s akár csak havi 5 ezer forintot félretesz, akkor a nyugdíjkorhatár elérésekor 12 milliót is felvehet.

2. Két típus van: 100% kiszámíthatóság vagy magas hozam?

Akik nyugdíjbiztosítást kötnek, két típus közül választhatnak.

Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások törvényileg szabályozott, elõre meghatározott hozamot garantálnak, amelynek mértéke aktuálisan évi 2,3%. Ha a különbözõ befektetések révén a biztosító ennél több hozamot ér el, annak a 80-100%-át is jóváírja az ügyfél befektetésén. Aki tehát klasszikus nyugdíjbiztosítást választ, az az elõre meghatározott összeget mindenképpen megkapja a szerzõdés lejártakor, viszont mivel a megtakarítása többnyire állampapírokban fial, ennél sokkal magasabb összegre valószínûleg nem számíthat.

A másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben is magasabb hozam elérését tûzi ki célul. A unit-linked nyugdíjbiztosítások hosszú távon akár jóval magasabb – gyakran 2 számjegyû – hozamot is elérhetnek, ám így persze a kockázat is nagyobb.

3. Adójóváírás: évi 130 ezer forint jár az államtól

A megtakarításunk azonban nem csak általunk és a biztosító révén gyarapszik: a nyugdíjcélú öngondoskodást az állam is jelentõs, 20 százalékos adójóváírással támogatja. Ez azt jelenti, hogy a biztosításba befizetett összegek után 20 százalék kedvezményt kapnak az ügyfelek a személyi jövedelemadóként befizetett adójukból. Így évi maximum 130 ezer forintos adójóváírás érhetõ el, ha valaki be tud fizetni egy adott évben 650 ezer forintot. Ám ha már havi 25 ezer forintot meg tud takarítani, akkor az állam ehhez is hozzáad évi 60 ezer forintot.

4. Nem jogosult az adójóváírásra? Van megoldás!

Nagyon sokan vannak azonban Magyarországon, akik nem tudnák kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást nyugdíjbiztosításukon – hiába rendelkeznek akár jelentõs jövedelemmel is. Ugyanis mintegy 1,5 millió olyan adózó van, aki vállalkozóként dolgozik, vagy akit minimálbéren foglalkoztatnak, a fizetésük többi részét pedig zsebbe kapják. Mégsem bukják el feltétlenül a 130 ezer forintos állami támogatást, akik kevés SZJA-t fizetnek, ugyanis a három nyugdíjcélú megtakarítás közül a nyugdíjbiztosítás esetében a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerzõdõ (aki a díjat fizeti) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs bejelentett adóköteles jövedelme, de valamelyik családtagjának van, fizetheti helyette õ is a nyugdíjbiztosítást, így ki tudják használni az állami adójóváírás összegét.

5. Olcsóbbak és egyszerûbbek a termékek 2017-tõl

2017-tõl minden korábbinál kedvezõbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtõl a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentõs mértékben csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások költségeit – így a nyugdíjbiztosítások költségeit is. 2017-tõl az életbiztosítások fele eltûnt, azaz tisztult a piac, ezzel együtt pedig átláthatóbb és olcsóbb termékek jelentek meg: az egy évvel korábbi 5-6%-ról 3-4%-ra csökkent az úgynevezett teljes költségmutató (TKM).

Ha kíváncsi arra, milyen megoldás ajánlott Önnek, ha bizonytalan, hogy félre tud-e tenni rendszeresen, mibe érdemes fektetnie, ha 15, 20 esetleg 30 éve is van még a nyugdíjig, vagy mi történik egy nem várt tragédia esetén, illetve hogyan növelheti az adójóváírással elérhetõ évi 130 ezer forintot 280 ezerre, olvassa el a Vienna Life Biztosító blogján megjelent teljes cikket!