A magyar egészségügyi rendszer problémáival mindenki találkozik. A szerencsésebbek csak olvasnak vagy hallanak róla, míg mások a saját bõrükön kényszerülnek tapasztalni azokat. A CIG Pannónia kutatásában arra kereste a választ, hogyan vélekedik a lakosság a hazai egészségügyi ellátásról. Sok magyar szemében a külföld már nem csak a jobb megélhetés, hanem egy esetleges gyógykezelés miatt is vonzóbb, mint Magyarország.

A CIG Pannónia felmérése kimutatta, hogy a magyar lakosság 57 százaléka elégedetlen a hazai egészségügyi ellátás színvonalával. Bár a tavaly nyáron mért értékhez képest ez mintegy 10 százalékkal kevesebb, az elmozdulás nem igazán ad okot örömre, az ugyanis a közömbösek táborát gyarapította. A magyarok csupán 7 százaléka értékeli jónak az egészségügyi ellátást.

Nyitunk a gyógyturizmusra
A hazai egészségügyi rendszerbe vetett bizalom megingását mutatja, hogy az olyan súlyos betegségek esetén, mint az érrendszeri, idegrendszeri vagy daganatos megbetegedések, a lakosság csaknem fele kezeltetné magát külföldön. Az itthoni orvoslást választók csupán 15 százaléka véli úgy, hogy gyógyulása érdekében nem lenne szükséges külföldre utaznia. 79 százalékukat a túlzott költségek tartanák vissza, míg harmadukat a körülményes szerevezés és az idegen nyelvek ismeretének hiánya marasztalná itthon. Az hazai gyógyulást választók több mint ötöde nem szeretne a kezelés ideje alatt egyedül lenni egy idegen országban.

Nem elég egy szakvélemény
Ha a diagnózis súlyos betegséget állapítana meg, a magyarok óvatosságból vagy bizalmatlanságból nem elégednének meg csupán egy orvosi szakvéleménnyel. A megkérdezettek fele másodlagos, míg ötöde három vagy több diagnózis ismeretében választaná ki a kezelés módját. A közhiedelemmel ellentétben a magyarok nem az interneten tájékozódva szeretnének gyógyulni, a megkérdezettek csupán 1 százaléka mondta azt, hogy nem fogadná el orvosa véleményét és inkább saját maga keresne rá a világhálón a kezelési lehetõségekre. A hagyományos orvoslásba vetett általános bizalmat mutatja, hogy súlyos betegség esetén a válaszadók csupán 5 százaléka utasítaná el orvosa diagnózisát és fordulna inkább alternatív gyógymódokhoz.

A kulcs a korai felismerés
Az orvostársadalom nem gyõzi hangsúlyozni a szûrõvizsgálatok fontosságát. Ennek egyik pozitív hatása lehet, hogy a megkérdezettek 67 százaléka szerint döntõen befolyásolja a gyógyulás esélyeit a betegség felismerésének idõpontja. A válaszadók 63 százaléka szerint az idõ a kezelés megkezdése tekintetében is döntõ tényezõ. Fontosnak bizonyultak emellett a pszichikai és kapcsolati szempontok is. 57 százalék gondolja úgy, hogy jelentõsen befolyásolja a gyógyulás esélyeit a beteg lelki állapota, míg a környezet és a család támogatásának erejét 46 százalék tartja kiemelkedõen fontosnak. A kezelés és a gyógyszerek a megkérdezettek csupán átlag 38 százaléka szerint vannak döntõ hatással a felépülésre.