Egészségbiztosítási szolgáltatásokból a hazai ügyfelek ma túlnyomórészt a munkáltató által nyújtott adómentes, fix vagy választható (cafeteria) juttatásként részesülnek. Ennek egyik oka az, hogy a biztosítók nagy többsége az alacsonyabb kockázatok miatt eleve csak csoportos egészségbiztosítást kínál. „Két biztosító, köztük az UNION nyújt magánszemélyek számára is ilyen szolgáltatást, de nálunk is 20 csoportos szerzõdésre jut egy egyéni szerzõdõ – mutat rá a munkáltatói szerzõdések meghatározó szerepére Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója. - A tapasztalatok szerint cafeteriaként a multinacionális nagyvállalatok mellett elsõsorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások választják munkatársaik számára ezt a juttatási formát.”

Milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe leggyakrabban az egészségbiztosítással?
Privát egészségbiztosítási finanszírozással ma Magyarországon alapvetõen szakorvosi és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások vehetõk igénybe. Az UNION által végzett sorozatos felmérések azt mutatják, hogy a magánorvosok egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen az ellátási szinten. Míg öt éve a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka jelezte azt, hogy igénybe veszi magánorvosok szolgáltatásait, addig ez az arány mára 50 százalék körüli szintre emelkedett. Ennek elsõdleges oka a várakozási idõk jelentõs növekedése: a megkérdezettek 61 százaléka a bejelentkezéstõl számítva legalább egy hónapot volt kénytelen várni szakorvosi rendelésre történõ bejutásra.

A leggyakrabban bõrgyógyászati, nõgyógyászati és orthopédai szakorvosi ellátásra jelentkeznek be az egészségbiztosítással rendelkezõ ügyfelek. Ezeken kívül sorrendben az ultrahang, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia, a reumatológia és az MRI számítanak az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi területeknek.

Több szempontot is mérlegelnek a választás során
Egészségbiztosítást ma a hazai piacon 10 biztosító kínál. A kínálatból jellemzõen az azt cafeteria-elemként vagy adómentes béren kívüli juttatésként szolgáltató vállalatok választanak biztosítót. A kiválasztás során a szolgáltatás díja és a kínált szolgáltatási kör mellett olyan meghatározó szempontokat is célszerû figyelembe venni, hogy például az adott biztosító a szerzõdés elõtt elõír-e kötelezõ kockázatelbírálást, van-e várakozási idõ, köthetõ-e a szerzõdéshez gyakori problémák megoldását segítõ (pl. daganatos betegségekre, vagy fekvõbeteg-ellátásra kiterjedõ) kiegészítõ biztosítás, illetve – plusz díj megfizetése mellett – a biztosító már fennálló betegségekre is vállal-e fedezetet.

Az orvoshiány már itt is érezteti a hatását
Egyre fontosabb szemponttá válik emellett az adott biztosító ellátási rendszerének típusa is. A tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a súlyosbodó orvoshiány a magánellátásban is egyre több gondot okoz. Ezeket sokkal hatékonyabban képes kivédeni a magánszolgáltatók szélesebb körével szerzõdõ, partnerhálózatra építõ ellátási rendszer, miközben a saját ellátórendszert fenntartó szolgáltatókkal szerzõdõ biztosítók egyre gyakrabban kénytelenek hosszabb várakozási idõvel nyújtani szolgáltatásaikat.

Egyértelmûbb keretekre van szükség!
Bár az egészségbiztosítási piac jelentõs lendületet kapott azzal, hogy adómentes cafeteria-elemként alkalmazható, egyelõre számos tényezõ gátolja további felfutását. A legfontosabb feladatnak a szabályozói környezet hosszú távra szóló rendezése látszik.

„Egyelõre nem pontosan tisztázott, hogy az állampolgár milyen szolgáltatást várhat el az államtól a járulékfizetés fejében, illetve mely problémákkal kell mindenképpen magánszolgáltatókhoz fordulnia. Mely szolgáltatások esetében várhatja el, hogy az állam állja teljes mértékben az ellátás költségeit, és mely szolgáltatások esetében, milyen mértékben kell a zsebébe nyúlnia. Ameddig ez a bizonytalanság ott van a rendszerben, addig jóval nehezebb további tömegeket megnyerni az egészségbiztosítás, mint öngondoskodási forma számára” – figyelmeztet az UNION szakértõje.