Az Európában zajló sztrájkok kisebb és átmeneti csapást jelentenek a reál-GDP növekedésére. A feszes munkaerőpiac növeli a munkavállalók és a szakszervezetek alkupozícióját, ami erősíti a nominális bérnövekedést. A sztrájkoknak való közvetlen kitettség ugyanakkor biztosítási szempontból mérsékeltnek tekinthető – közölte a Swiss Re.
A közlekedési dolgozók, az egészségügyi dolgozók és a tanárok is azon európaiak ezrei közé tartoznak, akik az elmúlt hónapokban sztrájkoltak a magasabb bérekért. Ennek oka elsősorban a megélhetési válság. A reáljövedelmek csökkennek, miután az infláció több évtizedes csúcson van, de a nominális bérnövekedés elmarad az infláció növekedési ütemétől. Az olyan hosszabb távú strukturális tendenciák, mint a globalizáció és a technológiai váltás, szintén a reálbéreket sújtják. Mivel a különböző ágazatokban rekordszámú vállalkozás (25-35%) számolt be munkaerőhiányról, mint a termelést korlátozó tényezőről, a szakszervezetek alkupozíciója és kollektív fellépési képessége megerősödött. A Swiss Re ezért arra számít, hogy a sztrájkok rövid távon folytatódnak, és a nyári utazási szezon a következő kulcsfontosságú időszak, amelyet az esetleges európai szintű zavarok szempontjából figyelni kell.
A sztrájkok miatt továbbra is stagnálásra számít a viszontbiztosító az európai gazdaság egészét tekintve. A csökkentett munkanapokat bejelentő ágazatokban a GDP növekedési kilátások zsugorodnak, de más ágazatokban is negatív másodrendű hatásokkal jártak a sztrájkok. A közlekedési sztrájkok például nemcsak a közlekedésre, hanem az éttermekben, valamint a szabadidős és szórakoztató tevékenységekre fordított kiadásokra is hatással lehetnek. A Swiss Re alapprognózisához képest kedvezőtlen forgatókönyv az lenne, ha a sztrájkok még szélesebb körűvé válnának és a vártnál sokkal tovább tartanának, és/vagy ha tartós társadalmi zavargásokba torkollnának, ami megingathatná a széles körű gazdasági bizalmat.
Ami az inflációt illeti, a sztrájkok valószínűleg további bérnövekedést fognak eredményezni, ami növeli a fogyasztói árindex nyomását. A szakszervezeti követelések magasak, például a Deutsche Post dolgozói 15%-os béremelést követelnek (11,5%-ban állapodtak meg), az Egyesült Királyságban pedig a kezdő orvosok 35%-ot. A Swiss Re becslései szerint 2023-ban Európában magas lesz a bérnövekedés, az Egyesült Királyságban és Németországban átlagosan legalább 6% körüli, Franciaországban 5,5%-os. Ugyanakkor továbbra se számítanak arra, hogy az 1970-es évekhez hasonló bér-árspirál alakuljon ki, mivel a hosszú távú inflációs várakozások továbbra is jól rögzítve vannak.
A sztrájkok jelenlegi szintje visszafogott hatást gyakorol a nem-élet biztosításokra. A hagyományos és az üzemszüneti biztosításokra gyakorolt közvetlen hatások valószínűleg mérsékeltek lesznek, a tényleges fizikai károkra és a működés ebből eredő zavaraira korlátozódnak. A súlyosabb forgatókönyvek, mint például a társadalmi zavargásokba torkolló események, olyan kockázatok, amelyekre figyelni kell, bár a sztrájkok által okozott vagyoni károkra gyakran alacsonyabb kártérítési limitek vonatkoznak. A hozzáférési korlátozásokra vagy lemondásra vonatkozó fedezetek, mint például sztornóbiztosítás, szintén érintettek lehetnek. A sztrájkok közvetett hatásai jelentősebbek lehetnek, a vártnál magasabb bérnövekedés és a társadalmi infláció révén, amelyet a polgári elégedetlenség és a bizonytalan jogi környezet elősegíthet. Ez növelné a vagyon-, felelősség- és balesetbiztosítási igényeket. Összességében ezek a sztrájkok a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszik a gazdasági, politikai, jogi és társadalmi környezetet, és ez tovább szigorodó biztosítási feltételeket eredményezhet a vállalati üzletágakban.