Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerûbb május 15-ig megtenni, ezt követõen ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.

Évrõl évre dinamikusan növekszik a támogatott mezõgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.



A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplõ díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérõ mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszõlõre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégesõ- fagy-, vihar- és tûzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékû lehet a visszatérítés.

„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetõségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítõ juttatás teljes összegéhez, akik a mûvelésükben lévõ termõterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.”

A FBAMSZ szakembere szerint kedvezõtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tûzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentõsen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylõ terheli majd a rendszert, így ebbõl a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az idõszak végén a gazdák.

Így lehetne még jobb a rendszer

• A folyósítás kedvezõbb ütemezése - Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Fõként a szõlõ és gyümölcskultúrák és más, nagy értékû ültetvények termelõinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell elõfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetõségek megteremtése további jelentõs gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
• Egyszerûsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztõ hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezõségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
• Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehetõ igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erõsödéséhez
• Termékfejlesztés – Különösen a szõlõ és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bõvítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelõk gazdálkodási és anyagi biztonságának megõrzését.
• Erdõbiztosítások – Jelentõs probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdõterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdõtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentõs károkat a magasabban fekvõ erdõségekben.