A biztosítók tavaly közel 52,9 milliárd forintnyi mezőgazdasági kárt fizettek ki, ami 45 százalékkal haladta meg 36,4 milliárd forintnyi agrárbiztosítási díjbevételüket. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg számos gazdálkodónak új biztosítás után kell néznie, miután korábbi szerződését eddigi partnerbiztosítója felmondta. Idén immár 12. éve élhetnek a termelők a biztosítási díjtámogatással, azonban ennek egyik szigorú feltétele, hogy az addigra megkötött növénybiztosításaik után a támogatást legkésőbb június 9-ig külön igényeljék a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók.
„Az egyes biztosítók igen eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet a különféle káresemények kapcsán – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője. – E feltételek idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, amit sok esetben tovább bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását. Ezért (bár az igénylés benyújtásáig még másfél hónap áll rendelkezésre) az új, idénre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni.”
A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatásának sikerét jól mutatják a számok: míg négy éve még 5 milliárd forintot tett ki az erre a célra szánt összeg, az Agrárminisztérium idénre már 14,3 milliárd forintra emelte ezt a keretet. A konstrukció vonzerejét a magas várható visszatérítési arány mellett több további tényező is növeli. Egyrészt az érintett biztosítások önrészét néhány éve 30 százalékról 20 százalékra csökkentették, másrészt továbbra is érvényben van az a korlátozás, hogy az egységes kárenyhítő alapból megítélt juttatás teljes összegére csakis azok a termelők jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással is rendelkeznek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.
Ugyanakkor továbbra is van tere a fejlődésnek: a statisztikák szerint a hazai gazdálkodóknak csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete. Ez az arány csupán fele az osztrák aránynak.
A támogatott növénybiztosítások három típusba sorolhatók: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. Az adott típustól függően az utólagos díjtámogatás mértéke akár a 70 százalékot is elérheti. 2022-ben a több mint 23 ezer díjtámogatási kérelem alapján 14 milliárd forint támogatást kaptak a gazdálkodók, az „A” módozat esetében 57%, a „B” és „C módozat esetében 40% volt a támogatási arány.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát. A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ami a számokban is jól tükröződik: miközben az állatbiztosítási ágazat részesedése összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:
- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.
- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
- a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.