Tavaly év végén a háztartások pénzügyi megtakarításai közel 38 ezer milliárd forintra rúgtak. Mértékük így már 2014 óta meghaladja a GDP szintjét, trendszerû a növekedés, miközben a szomszédos uniós tagállamok hasonló mutatói stagnálnak – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen publikált, a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok tavalyi évét bemutató kockázati jelentésében.

A biztosítók 2016. évi közel 900 milliárd forintos díjbevételéhez hasonlót utoljára 2008-ban mértek, a tavalyi profit már a pénzügyi válság elõtti háromnegyede. Az életág visszafogottabb bõvülése mellett dinamikus a növekedés a nem-élet piacon. Ennek egyik motorja az – 5 év után stabilizálódott – kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási üzletág, ahol a díjak, hozamok immár teljesen fedezik a károkat, költségeket. Miközben az élet és gépjármûbiztosítási verseny erõs, ennek jelei egyelõre nem látszanak a lakásbiztosításoknál. A szektor egészének tõkehelyzete uniós szinten is kiváló. A fõ kockázatok között az alacsony hozamkörnyezet említhetõ, amely mindkét üzletágat érinti. Az etikus szabályozáshoz alkalmazkodás a biztosítók számára kihívást jelent, míg az ügyfelekre nézve egyértelmûen kedvezõ hatású, csökkentve a fogyasztóvédelmi kockázatokat.

A kedvezõ jövedelmezõségi trendek teret nyújthatnak arra, hogy a jövõben nagyobb verseny bontakozzon ki a különbözõ biztosítási termékek piacán, illetve pozitívan hathatnak a biztosítási szolgáltatások ár-érték arányára is.

A 2016-ban megjelent egészség- és önsegélyezõ pénztári típusnak, és a kisebb szereplõk beolvadásának köszönhetõen folytatódik a konszolidáció az önkéntes pénztáraknál: a piac szereplõinek száma 70-re csökkent. A nyugdíjpénztárak a tavalyi 6,5 százalékot meghaladó nettó átlaghozammal alacsony kamatkörnyezetben is vonzó megtakarítást jelentenek. Az 1200 milliárd forint fölötti nyugdíjpénztári vagyon a válság elõtti másfélszerese. Bár az új belépõk számának folyamatos növekedése bizalmat jelez, azonban a korábbiakhoz képest több mint százezer fõvel kevesebb a fiatal pénztártagok száma („hiányzó generáció”). A tagdíjat nem fizetõk aránya ma 40 százalék fölötti, ami a munkáltatói hozzájárulások esetleges csökkenése nyomán – fõképp az egészség- és önsegélyezõ pénztáraknál – tovább nõhet.

A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozásoknál az intézmények mérete és jövedelmezõsége szerint is nõnek a különbségek: a szektor teljes eredményének 90 százaléka a piac 5 legnagyobb szereplõjétõl származik.

A tõkepiacon tovább nõtt a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfél értékpapír-állomány. A tõzsdei forgalomban a befektetési vállalkozások részaránya nõtt az azonnali, míg visszaesett a származtatott ügyletek piacán. A 2015-ben megindult konszolidációs folyamat részeként tavaly 3 befektetési vállalkozás szüntette meg mûködését a csökkenõ jövedelmezõség miatt.

A befektetési alapok tavalyi 5842 milliárd forintos nettó eszközértéke (az elért hozamok révén) történelmi csúcsot jelent, ám a dinamikus tõkebeáramlás idõszaka egyelõre lezárult. Az alacsony kamatkörnyezet miatt a kamatozó eszközökbõl tõkét vontak ki a befektetõk, a portfólió-átrendezések egyik nyertesei a dinamikusan gyarapodó ingatlanalapok voltak. A kockázati tõkealapok száma nem változott, a magántõkealapok köre viszont bõvült.

A teljes jelentés itt érhetõ el: http://www.mnb.hu/letoltes/kocka-zati-jelente-s-2017-digita-lis.pdf