A mesterséges intelligencia gyors terjedése alapjaiban alakítja át a kiberkockázati környezetet, miközben a biztosítási fedezetek nem tartanak lépést az új típusú kitettségekkel. A kiberfenyegetések volumene és komplexitása ugrásszerűen nő, miközben a vállalatok többsége továbbra is alulbiztosított, különösen az immateriális eszközök terén.

Gyorsuló fenyegetések, lassan záródó fedezeti rés

A globális kiberfenyegetési környezet az MI megjelenésével érdemben megváltozott. Az MI-vezérelt adathalászat, kártevők és social engineering támadások nagyobb pontossággal, gyorsabban és szélesebb körben jelennek meg, miközben az állami hátterű szereplők, bűnszervezetek és hacktivista csoportok tovább növelik a nyomást.

Ennek ellenére a felmérések szerint a szervezetek mindössze mintegy 30%-a rendelkezik kiberbiztosítással. Sok esetben a meglévő fedezetek sem tükrözik az immateriális eszközök – adatok, rendszerek, szellemi tulajdon – tényleges értékét, amelyek mára meghaladják a fizikai eszközök súlyát.

Középvállalatok a leginkább kitettek

A kárstatisztikák alapján az elmúlt évben a középvállalatok adták a kiberkárok legnagyobb részét. Ennek ellenére több mint felük nem végzett incidens-szimulációt, és sokan olyan sérülékenységi vizsgálatokra támaszkodnak, amelyek nem fedik le a teljes vállalati környezetet.

A kockázattudatosság és a gyakorlati lépések között jelentős szakadék mutatkozik. Bár a kiberkockázat a felsővezetés egyik fő aggálya, a döntéshozók jelentős része nincs tisztában azzal, mit fedez – és mit nem fedez – egy kiberbiztosítási szerződés.

Rendszerszintű kockázatok: a CrowdStrike-eset tanulságai

Egy közelmúltbeli, hibás frissítéshez köthető globális leállás a CrowdStrike rendszerein keresztül rámutatott a digitális infrastruktúrák összekapcsoltságára és sérülékenységére. Az esemény több ágazatban okozott működési zavarokat, és jól példázta, hogyan válhat egy technológiai hiba gyorsan rendszerszintű problémává.

Biztosítási szempontból az eset túlmutat a klasszikus adatvédelmi incidenseken, és a működési ellenálló képesség, valamint a megfelelő kockázatátruházás jelentőségét hangsúlyozza.

A kiberkockázat meghaladja a fizikai eszközök kitettségét

Az elemzés szerint az immateriális eszközök értéke globálisan már meghaladja a tárgyi eszközökét, miközben a támadások háromszor nagyobb valószínűséggel céloznak információs eszközöket, mint fizikai infrastruktúrát. Ennek ellenére a vállalatok információs eszközeiknek csak töredékét biztosítják, szemben a fizikai eszközök jóval magasabb lefedettségével.

A kiberbűnözők belépési küszöbének csökkenése és az MI által lehetővé tett támadási skálázás tovább mélyíti a fedezeti szakadékot.

Piaci kihívás: elérni a döntéshozókat

A Munich Re és az Insurance Information Institute felmérései szerint a felsővezetők jelentős része nem rendelkezik világos képpel a kiberbiztosítás szerepéről. A meglévő szerződések átlagos fedezeti limitei sok esetben nem állnak arányban egy súlyos kibertámadás pénzügyi következményeivel.

A biztosítási rés zárása: sürgős feladat

Az elemzés szerint a növekvő digitális kitettségek kezeléséhez gyorsabb innovációra, érthetőbb termékekre és szélesebb körű piaci hozzáférésre van szükség, különösen a kis- és középvállalatok számára. A viszontbiztosítás kulcsszerepet játszik a piac bővülésében, miközben az alternatív tőkeforrások is egyre nagyobb súlyt kapnak.

A következtetés egyértelmű: a kiberkockázatok már nem periférikus fenyegetések, hanem a vállalati kockázati tér központi elemei. A biztosítási piac számára a legnagyobb kihívás nem a kockázat felismerése, hanem annak hatékony, skálázható és érthető kezelése.