Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje azt mondta, országos átlagban a lakóingatlanok átlagos összesített négyzetméterára június végén 223 ezer forint volt, ami 8,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Tehát országos átlagban már csak egyszámjegyû áremelkedésrõl van szó éves összevetésben, pedig a tavaly június végén mért 205 ezer forintos átlagos négyzetméterár még két számjegyû drágulást jelentett az elõzõ évhez képest. Az ingatlan.com által mért lassabb idei áremelkedés összhangban van a hivatalos adatokkal is: a KSH elõzetes adatai szerint a lakások az elsõ negyedévben 8 százalékkal drágultak éves szinten, míg egy évvel korábban még 13 százalékos volt az áremelkedés a hivatalos adatok szerint.
„Az elmúlt egy év alatt az olcsóbb lakások felé tolódott el a kereslet, ezt jelzi többek között az, hogy a panellakások kínálata 14 százalékkal csökkent, miközben a téglaépítésûeké nõtt. A kevésbé tempós drágulás abból is látszik, hogy az elmúlt félévben Budapesten például 7,5 százalékos volt az áremelkedés, ami idõarányosan elmarad a 17 százalékos éves drágulástól.” - tette hozzá a szakértõ.
Hogyan alakult a lakóingatlanok ára?
Az országos átlagos 8,8 százalékos drágulás elsõsorban a fõvárosi és a megyei jogú városokban végbement áremelkedésnek köszönhetõ. Budapesten a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 473 ezer forintra, azaz 17 százalékkal emelkedett. A megyei jogú városokban 12,5 százalékkal 234 ezer forintra nõtt az átlagos négyzetméterár. Visszafogottabb, 4 százalékos volt a drágulás a vidéki városokban, így az átlagos négyzetméterár 159 ezer forint volt. Közben a községekben 3 százalékkal 97 ezer forintra mérséklõdött az átlagár.
Bár Budapesten a legmagasabb a lakóingatlanok négyzetméterára, ám nem a fõvárosban volt a legnagyobb áremelkedés. A kínálati piaci árak alapján Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán, Pécsen volt a legnagyobb drágulás: valamennyi megyeszékhelyen 20 százaléknál nagyobb mértékben nõttek az átlagos négyzetméterárak. A szóban forgó városok között azonban jelentõsek a különbségek, míg Békéscsabán a négyzetméterár 170 ezer forint, Kecskeméten már 270 ezer forint.
A hitelezés adhat újabb lendületet
Az elemzésébõl kiderül, hogy a drágulás mértékének gátat szab a lakást keresõk pénztárcája is. “A lakásvásárlóknak nem lett feltétlenül annyival több pénze mint amennyivel az ingatlanok drágultak az elmúlt években, ez pedig már rövid távon is lassítja az áremelkedés ütemét.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértõje. Balogh László szerint emiatt nem csak az olcsóbb ingatlanok iránt nõtt a kereslet, de a hitelfelvételi hajlandóság is emelkedett a vásárlók részérõl. “A jövõben az olcsó lakáshitelek válhatnak az ingatlanpiaci árnövekedés mozgatórugóivá, és arra lehet számítani, hogy a bankok közötti verseny egyre élesebbé válik, aminek nyertesei a hitelfelvevõk lehetnek.” - tette hozzá a szakember.