Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) jelentése szerint 10 év alatt (2011 és 2020 között) több mint 6000 14 év alatti gyermek vesztette életét közúti balesetben az EU-ban. Ez minden 15 halálesetből egyet jelent. A statisztikában szereplő 0-13 éves gyermekek mintegy fele autóban utazás közben halt meg.

A helyesen használt gyermekbiztonsági rendszer a leghatékonyabb passzív biztonsági elem a járműben utasként utazó gyermek számára. A 2014/37/EU európai uniós irányelv szerint az EU-ban a 150 cm alatti gyermekeket magasságuknak vagy súlyuknak megfelelő gyermekbiztonsági rendszerrel kell rögzíteni. A háromévesnél idősebb, de 150 cm-nél alacsonyabb gyermekeknek hátul kell ülniük.

A gyermekbiztonsági rendszereknek (GYBR) többféle típusa létezik, melyek hatékonysága a különböző korosztályok esetében alkalmazott rendszer típusától és rögzítési módjától függ. A 2009-es Handbook of Road Safety Measures című kézikönyvben közzétett metaanalízis 19 tanulmányt vizsgált, és megállapította, hogy a hátrafelé néző rendszerek jelentősen hatékonyabbak az 5 év alatti gyermekek esetében, mint az előre nézőek. A 0-4 éves korú gyermekek esetében a menetiránynak háttal elhelyezett rendszerek 90%-kal csökkentik a súlyos sérülés és a halálozás kockázatát, míg előre néző ülés használata 55%-kal csökkenti az összes sérülés kockázatát a biztonsági öv használatához képest.

Még mindig sokan nem használnak gyermekülést!

Magyarországon a 2018 és 2020 között gépjárműben meghalt hat gyermekből három nem volt gyermekbiztonsági rendszerrel vagy biztonsági övvel rögzítve. Ez nem magyar sajátosság. Egy 2018-as felmérés szerint az EU-ban megkérdezettek 15%-a mondta azt, hogy az elmúlt 30 napban legalább egyszer szállított 150 cm-nél alacsonyabb gyermekeket megfelelő gyermekbiztonsági rendszer használata nélkül, és 13%-a mondta azt, hogy az elmúlt 30 napban legalább egyszer szállított 150 cm-nél magasabb gyermekeket biztonsági öv használata nélkül.

Néhány szülő takarékossági okokból használt gyermekülést kénytelen vásárolni. Számukra különösen fontos, hogy információkat gyűjtsenek az ilyen gyermekülések történetéről. Még egy könnyű ütközésnél is előfordulhat, hogy a gyermekülések szerkezeti integritása károsodik anélkül, hogy a sérülés külső jelei látszódnának. Ezenkívül előfordulhat, hogy a használt gyermekülés egyes alkatrészei hiányoznak, vagy nem a jelenlegi biztonsági előírásoknak megfelelően vannak kialakítva.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet gyermekbiztonsági kisokosából hasznos információkhoz juthatunk a megfelelő gyermekülés kiválasztásával, helyes rögzítésével kapcsolatban.

Nem csak az ülésen múlik a gyermekek biztonsága!

A gyermekek közlekedésbiztonságának javítása érdekében a jelentés mintegy 40 ajánlást fogalmaz meg a nemzeti és uniós döntéshozók számára, többek között (de nem kizárólagosan) a következőket:

• Annak rendszeres felülvizsgálata, hogy a sebességkorlátozások megfelelnek-e az út funkciójának és kialakításának.
• A helyi hatóságok ösztönzése 30 km/h-s zónák bevezetésére a lakott területeken, az iskolákhoz és gyermekgondozási létesítményekhez vezető utakon, a buszmegállók környékén és más, sok gyalogos és kerékpáros által használt területeken, valamint a forgalomcsillapítási intézkedések előmozdítása.
• A gépjárműforgalom csökkentése az iskolák és gyermekgondozási létesítmények környékén.
• A gépjárműforgalomtól elkülönített, biztonságos gyalogos- és kerékpáros infrastruktúra kiépítése, hogy biztonságosabbá tegye az iskolába járást és a kerékpározást.
• A hátrafelé néző gyermekülések használatának kötelezővé tétele, ameddig csak lehetséges, lehetőleg a gyermek 4 éves koráig.
• A gyermekbiztonsági rendszerek megfizethetőségének növelése azáltal, hogy a 77/388/EGK irányelv által megengedett módon az alapvető termékek kategóriájába sorolják őket (ami alacsonyabb ÁFA-kulcsot tesz lehetővé).
• A helyi, regionális és nemzeti közlekedési tervekben a "biztonságos iskolába vezető útvonalak" bevezetésének előmozdítása.