A Swiss Re Institute jelentése szerint a fejlett piacokon működő nem-életbiztosítóknál lelassult az előző évi kártartalékok feloldása a közelmúltbeli sokkok miatt, ami aggodalomra ad okot a megfelelőséggel kapcsolatban. A nagyfokú bizonytalanság miatt a biztosítók csökkenthetik kockázatvállalási hajlandóságukat és az új üzleti kapacitást, ami viszont fenntarthatja a kemény piaci feltételeket.

A globális biztosítási ágazat az elmúlt évtizedben kedvező fejlődést ért el, azonban az utóbbi években a kártartalékok feloldása lelassult. A COVID-19 világjárvány, az ukrajnai háború, a megemelkedett infláció és a természeti katasztrófák okozta károk megnövelték a kárigényeket, ami megterheli a meglévő tartalékokat.

Bár a biztosítók a pandémiás években óvatosan tartalékoltak, olyan káreseményekre számítva, mint például a kibernetikai és az üzemszünethez kapcsolódó káresemények, a megugró infláció és a világjárvány egyéb hatásai, mint például a bírósági ügyek elhúzódása azonban további bizonytalanságot hoznak a tartalékok elemzésébe. Következésképpen aggodalomra ad okot, hogy a tartalékok a jelenlegi jelentős puffer ellenére is elégtelennek bizonyulhatnak.

A tartalékok alakulása a kulcsfontosságú piacokon vegyes képet mutat. Az amerikai biztosítók 2006 óta következetesen feloldották a tartalékokat, az elmúlt 25 évben átlagosan évi 1%-kal. Az Egyesült Királyságban a tartalékok alakulása hosszú távon viszonylag kiegyensúlyozott maradt, jelentős felszabadítások nélkül. A kontinentális Európában a konzervatív kárbecslések hagyományosan nagyobb tartalékfelszabadításokhoz vezettek.

A 2020-2021-es eseményekre vonatkozó óvatos kezdeti kárbecslések hozzájárultak a tartalékok felszabadításához, de a COVID-19 bírósági ügyeivel kapcsolatos bizonytalanságok folyamatos kockázatot jelentenek. Emellett az ukrajnai háború tovább növelte a tartalékkockázatot, mivel a veszteségek továbbra is nagyon bizonytalanok a légi közlekedés, a politikai kockázat, a kiber és a D&O ágazatokban.

A közelmúltbeli inflációs sokk, más rendszerszintű sokkokkal párosulva, megnövelte a kártartalékok nagyságát és változékonyságát. Az infláció különböző csatornákon keresztül befolyásolja a kárigényeket, különösen az olyan ágazatokban, mint a felelősségbiztosítás. Az inflációs folyamatok ugyanis késleltetett kárrendezéshez vezethetnek.

A magas tartalékpufferek ellenére a közelmúltbeli rendszerszintű sokkok és a megemelkedett infláció együttes nyomása fokozta a bizonytalanságot. Megnövekedett a valószínűsége annak, hogy a tartalékok megfelelősége romlik, ami korlátozhatja a biztosítók új üzletkötési kapacitását, és magasabb díjakat tesz szükségessé. Ez a forgatókönyv tovább erősítheti a nem-életbiztosítási ágazatban fennálló kemény piaci feltételeket.

A biztosítóknak és az ágazat érdekelt feleinek a tartalékok megfelelőségére kell összpontosítaniuk és gondosan nyomon kell követniük a kialakuló helyzetet. A jelentés szerint a nem-életbiztosítási piac stabilitásának fenntartásához elengedhetetlen a tartalékolási szükségletek értékelésének és kezelésének proaktív megközelítése.