A nyár sajnos nemcsak a kikapcsolódásról szól, sokaknak okoz komoly fejfájást az ilyenkor jellemzõ kiszámíthatatlan idõjárás. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint leginkább május elejétõl augusztus végéig fordulnak elõ a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségû csapadékkal és erõs széllökésekkel járó viharok. Ezt bizonyítja, hogy a biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben az idõszakában összesen közel egymillió kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Ezek a területek jártak a legrosszabbul

Ahogy arra a MABISZ is rámutatott, a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegû kárt okoznak a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban. Sajnos ez az elmúlt hetekben sem volt másképp: csak ebben az idõszakban több mint 7000 viharhoz kapcsolódó esetet jelentettek a Generalinál, mintegy 1 milliárd forint a károk becsült értéke.

Ebbõl több mint 3000 eset volt kifejezetten viharhoz köthetõ, közel 500 millió forint értékben, közel 2000 alkalommal pedig villám okozott kárt (több mint 200 millió forint), illetve a jégverés (több mint 1000 eset, közel 400 millió forint értékû kár), a felhõszakadás (közel 400 eset, közel 50 millió forint) és a tetõbeázás (közel 500 eset, 15 millió forint). A július 10-12-i viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg – a fõvárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében, de különösen a Balaton déli partja volt érintett.

Sokszor megelõzhetõ lenne a baj

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, 2015 ugyanezen idõszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt. A jégverés 2016-ban az azt megelõzõ évhez képest közel kétszer annyi kárt okozott (3700 helyett 6500 eset), és a mezõgazdaságban is a jégverés vonta maga után a legtöbb bejelentést: 2000-bõl csaknem 1300 eset kötõdik ehhez, a kifizetett károk összege pedig eléri a 1,3 milliárd forintot.

Az elõrejelzések és a statisztikák szerint azonban még nem nyugodhatunk meg, a következõ hetekben is komoly meglepetéseket okozhat az idõjárás. Sok esetben viszont elkerülhetõ, vagy kisebb mértékû lenne a baj, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a kármegelõzésre. Az elsõ és legfontosabb, hogy rendszeresen tájékozódjunk az aktuális idõjárásról. A hagyományos idõjárás-elõrejelzés mellett már személyre szabott eszközöket is használhatunk, például a Generali kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazását, ami fél órával a lakást esetlegesen érintõ vihar elõtt értesíti a felhasználót.

Ha nagy mennyiségû csapadék várható erõs széllel, zárjuk be az ablakokat, vigyük védett helyre a vagyontárgyainkat, autóval pedig ne parkoljunk fa alá! Emellett érdemes áramtalanítanunk elektromos eszözeinket: a villámvédelemmel ellátott elosztók is megoldást jelenthetnek, de tartsuk szem elõtt, hogy egy közeli villámlás még így is kárt tehet az eszközeinkben a telefon-, internet- vagy tévékábel-csatlakozáson keresztül.

Kártérítés a felmérés napján? Lehetséges!

Ha az elõvigyázatosságunk ellenére is bekövetkezik, amitõl tartottunk, az észlelést követõ 2 napon belül jelentsük be a biztosítónál a károkat. A Generali kárszakértõi például már 1 munkanapon belül felveszik a kapcsolatot a károsulttal, majd a kárszakértõ legkésõbb 5 munkanapon belül a helyszínre érkezik. Egyszerûbb esetekben a vagyonkárok nagy részét átlagosan 2 napon belül rendezi a társaság. Emellett arra is lehetõség van, hogy a „real time kárrendezés” keretében akár rögtön, a helyszínrõl elindítsák a kárkifizetést, ebben az esetben a károsult akár már a kárfelmérést követõ pár órán belül a pénzéhez juthat. De összetettebb esetekben is 2 héten belül törekednek rendezni a kártérítési összeget.