A válaszadók több mint 30 százaléka a biztosítási díjat tekinti legfõbb szempontnak a döntésnél, pedig az alacsony díj hátulütõje lehet, hogy például alulbiztosítottság esetén egy adott kárra kevesebbet térít a biztosító, mint amekkora a tényleges kárösszeg mértéke, vagy egyszerûen az olcsóbb biztosítás kevesebb kockázati elemet is takar. Éves szinten nagyjából 8 ezer forint plusz ráfordítással már sokkal jobban vigyázhatunk vagyontárgyainkra.

Az OVB Vermögensberatung Kft. ezerfõs reprezentatív felmérésébõl kiderül, hogy sokakat, a válaszadók több mint felét (54%) érte már valaha kár. A kárrendezést tekintve a megkérdezettek többségének inkább pozitív volt a tapasztalata, az elégedetlenség (11%) mögött pedig leggyakrabban az állt, hogy a kifizetés – a károsult értékelése szerint – nem fedezte a teljes kárértéket.

A felmérésben részt vevõk közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, a saját tulajdonú lakásban élõk esetében ez a szám 83%-ra tehetõ. Az otthonbiztosítással kapcsolatos döntési szempontok közül a fizetendõ díjat említették a legtöbben (31%), magasan megelõzve az összes többi kritériumot. A márkát és a megbízhatóságot a megkérdezettek mindössze 14%-a tartja fontosnak. „Kizárólag ár alapján, a szolgáltatások figyelmen kívül hagyásával azért kockázatos lakásbiztosítást választani, mert ha a legolcsóbb terméket választjuk, fennáll a veszélye annak, hogy az adott társaság - a feltételeknek megfelelõen - nem az általunk is elfogadható összeget fizeti ki egy káresemény bekövetkezésekor, vagy lesz olyan kár, amire egyáltalán nem is térít. Például jégverés esetén egy olcsóbb alapbiztosítás valószínûleg a jég által megrongálódott homlokzatra, szigetelésre nem terjed ki. Egy drágább biztosítás esetében a ráfordításunk ugyan nagyobb, de kár esetén több szolgáltatáshoz jutunk.” – mondta Jánosi Gergely, az OVB Magyarország ügyvezetõ igazgatója.

A kutatás adatai alapján a válaszadók alig több mint 10 százaléka tudta csupán, mit jelent az a szakkifejezés, hogy „biztosítási összeg”, ami valójában a biztosító teljesítési kötelezettségének felsõ határát takarja. Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy újraépítési, beszerzési értékével. Amennyiben eltérnek egymástól, alul- vagy túlbiztosításról beszélhetünk. Elõbbi esetben a szerzõdésben kisebb, túlbiztosítás esetén pedig magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, mint amennyit valójában ér, ezért fontos, hogy a biztosítási összeget mindig a tényleges értékhez igazítsuk.