Mit jelent az alacsony kamat a gyakorlatban?
Az idén a BankRáció.hu ügyfelei átlagosan közel 1,3 millió forintos személyi kölcsönre kértek ajánlatokat, ami éves szinten 10 százalékos növekedést jelent a kalkulált összeget tekintve, a 2015-ös 1 millió forintos átlagot pedig 30 százalékkal múlja felül. A lakáshitelek esetében az idén 13 millió forint volt az átlag, ami lényegében megegyezik a 2016-os adattal, de a 2015-ös szinthez képest 75 százalékos növekedést jelent.

Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértõje az adatokat értékelve azt mondta: tavaly megtörtént a hitelezési fordulat és emelkedésnek indult a lakossági piac. Ez több tényezõnek köszönhetõ, elsõsorban a korábbinál jóval alacsonyabb kamatoknak. Az alacsonyabb kamatok jelentõségét mutatja a következõ példa: 2012 júniusában például a lakáscélú hitelek átlagos piaci kamata 10,78 százalék volt, szemben az idén júniusi 4,48 százalékkal. A kamat csökkenése azt jelenti, hogy egy 20 éves futamidejû lakáshitel esetében öt évvel ezelõtt a havi 80-82 ezer forintos törlesztés egy 8 millió forintos hitelre volt elég, míg most ugyanekkora törlesztés mellett már 13 millió forintot lehet kapni.

Tudatosság: sokkal több kalkuláció
A BankRáció.hu elemzésébõl kiderül, hogy a személyi kölcsönöknél a kalkulált átlagos összeg növekedése egyrészt utal arra, hogy a háztartásoknak nõtt a felhasználható jövedelme, másrészt pedig bátrabban mernek belevágni a hitelfelvételbe. A lakáshitel-összegeknél a 2015-höz képest bekövetkezett 75 százalékos növekedéshez a lakásárak emelkedése mellett az állami lakástámogatási program, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is hozzájárult. A kalkulált hitelösszegek emelkedésénél látványosabban mutatja a hitelpiaci élénkülést a hitelkalkulációk számának alakulása.

A személyikölcsön-kalkulációk száma az idén 400 százalékkal nõtt éves összevetésben, a lakáshitel-kalkulációk száma pedig 480 százalékkal emelkedett. Gergely Péter szerint a kiemelkedõ bõvülésben fontos szerepe van annak, hogy egyre több a tudatos igénylõ, akik a hitelfelvétel elõtt alaposan átnézik a bankok hitelkínálatát. „Erre szükség is van, mert a személyi kölcsönöknél és a lakáshiteleknél is akár több százezres, több milliós különbség is lehet a bankok ajánlatai között az teljes visszafizetendõ összeget tekintve” - tette hozzá a szakember. Egyre többen vannak, akik már látják azt is, hogy nem feltétlenül a számlavezetõ bankjuk adja a legjobb ajánlatot akár személyi kölcsönrõl, akár lakáshitelrõl van szó. Ráadásul a bankok ügyfelekért folytatott versenye miatt az ajánlatok nagyon rövid idõ alatt jelentõsen változhatnak.

Vannak fékek
A lakossági hitelezés felfutásáról Gergely Péter elmondta: a hivatalos jegybanki adatok alapján az idei elsõ félévben az új lakáshitelek összege az elõzõ év azonos idõszakához képest 37 százalékkal 297 milliárd forintra nõtt, a személyi kölcsönök összege pedig 51 százalékkal 141 milliárd forintra emelkedett.

„Ez ugyan látványos növekedés, de nem kell félni egyelõre a túlzott eladósodástól. A jelenlegi szabályozás ugyanis komoly fékeket biztosít, ezek közül az egyik legfontosabb, a jövedelemarányos törlesztõrészletre vonatkozó korlátozás. Ez ugyanis nem engedi, hogy egy-egy hitelfelvevõ vagy háztartás a nettó jövedelmének 50 százalékánál nagyobb havi törlesztést vállaljon be”. Az átlagon felüli keresettel rendelkezõknél kicsit magasabb a limit, aki ugyanis legalább 400 ezer forintos havi nettóval rendelkezik, annál 60 százalék a korlát. Gergely Péter szerint ezek a limitek biztosítják, hogy ne adósodjanak el túlzottan a háztartások. „Fontos azonban, hogy nem érdemes teljesen kifeszíteni a családi költségvetést. Éppen ezért érdemes inkább a nettó jövedelem 30-40 százalékáig eladósodni és olyan hitelajánlatot választani, ahol minél hosszabb be van fixálva a törlesztõ” - fogalmazott a szakember. A havi törlesztés összege pedig - legyen szó bármilyen hitelrõl -, jelentõsen mérsékelhetõ a kínálat alapos áttekintésével.