A 2017. május 1-je és a 2017. augusztus 31-e közötti idõszakban összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhõszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai a biztosítóknál, s az ezekre az esetekre kifizetett kártérítések összege megközelíti a 6 milliárd forintot. Magyarországon a legtöbb vihar okozta kár a nyári periódusban, az év május-augusztus közötti idõszakában keletkezik. A 2017-es év nyári idõszakában a legtöbb kárt Zala megyébõl, Vas megyébõl, Gyõr-Moson-Sopron megyébõl, Borsodból, Békés, illetve Bács-Kiskun megyébõl jelentették. Emellett, mint szinte minden évben, a legsûrûbben lakott Pest megyében és a fõvárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.
A szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az idõben és térben jól elkülöníthetõ, lokális viharok elõfordulása, illetve a szupercellák okozta káresemény. Emlékezetes a 2017. június 21-i vihar és jégverés, amely a Borsod megyei Megyaszón és a környezõ településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt olyan ingatlan, amely sértetlen maradt volna. A leggyakrabban a házak tetõszerkezete sérült, illetve az ebbõl eredõ beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. Az elmúlt nyáron több ízben fordult elõ olyan özönvízszerû esõzés, amelynek következtében egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvõ ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.
A MABISZ statisztikája szerint a május-augusztusi periódusban, 2010-2017 között összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a tagbiztosítók, közel 80 milliárd forint értékben.
Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség. Igen gyakori, hogy nem a valós értékre biztosítják az ingatlanokat tulajdonosaik. Gyakran azért, mivel csak az ingatlanhitel felvételéhez szükséges összeghatárig biztosítják az ingatlant.
A másik ok, ami igen gyakran alulbiztosítottsághoz vezet, hogy egy korábban megkötött biztosítási szerzõdést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani egy tetõtér-beépítés vagy egy értékesebb ingóság beszerzését követõen, s így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós érték alatti biztosítással rendelkeznek.
A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlan körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor jelentõs kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított.