·       Katasztrofális év: a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott – ez a legsúlyosabb visszaesés a pénzügyi világválság óta

·       Mint a kámfor: a globális pénzeszközállomány inflációval kiigazítva mindössze 6,6 százalékkal haladta meg a 2019. évi szintet, Nyugat-Európában pedig 2,6 százalékkal csökkent a reálvagyon

·       Hátszél nélkül: a pénzeszközállomány átlagos növekedése valószínűleg 4-5 százalék körül alakul a következő három évben

·       Szorosabbra húzott nadrágszíj: hirtelen visszaesett a háztartások kötelezettségállományának növekedése és a GDP-arányos adósság

·       Magyarország: a pénzeszközállomány szembemegy a globális trenddel, és további 8 százalékos bővülést mutat

Az Allianz ma tizennegyedik alkalommal jelenteti meg Globális Vagyonosodási Jelentését, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ csaknem hatvan országában.

Katasztrofális év

2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára. Az eszközárfolyamok a teljes hanyatlást jelző forgatókönyvnek megfelelően egységesen estek. Ennek lesújtó eredményeként a háztartások pénzeszközállománya^[1] világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta. Ugyanakkor a három fő eszközosztály növekedési üteme tekintetében markáns különbségek mutatkoznak. Míg az értékpapírok (-7,3%) és a biztosítások/nyugdíjcélú megtakarítások (-4,6%) esetében számottevő visszaesés látható, addig a bankbetéteknél erőteljes, 6,0 százalékos növekedés tapasztalható. Mindent egybevetve a pénzügyi eszközök 6,6 billió eurós veszteséget szenvedtek el, a teljes pénzeszközállomány pedig 233 billió eurót tett ki 2022 végén. A csökkenés Észak-Amerikában volt a leginkább szembetűnő (-6,2%), majd Nyugat-Európa következett (-4,8%). Ezzel szemben Ázsiában – Japánt leszámítva – továbbra is viszonylag lendületes volt a növekedés üteme. Kína pénzeszközállománya is erőteljesen, 6,9%-kal nőtt. Az előző évhez (+13,3%) és az elmúlt húsz év hosszú távú átlagához (+15,9%) viszonyítva mégis kiábrándító volt az alakulása – a többszöri lezárások nyilvánvalóan rányomták a bélyegüket.

Mint a kámfor

A fájdalmas veszteségek ellenére a háztartások év végi pénzeszközállománya világszinten még mindig közel 19 százalékkal meghaladta a Covid19-világjárvány előtti szintet – legalábbis névértéken. Inflációval kiigazítva a (nominális) növekedés mintegy kétharmadát elvitték az áremelkedések, így a reálnövekedés három évre vetítve mindössze 6,6 százalékra fogyatkozott. Míg a legtöbb térségben legalább részben sikerült megtartani a vagyon reálnövekedését, addig Nyugat-Európában egészen máshogy alakult a helyzet: a nominális nyereség eltűnt, mint a kámfor, a reálvagyon pedig 2,6 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

„A megtakarítók éveken át panaszkodtak a nulla közeli kamatok miatt” – idézte fel Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza, majd így folytatta: „A megtakarítók valódi ellensége azonban az infláció. Itt nem csak az infláció Covid19-világjárvány utáni meglódulására gondolok. Magyarországon például az inflációt megelőző húsz év során 630 százalékkal szökött fel az egy főre jutó eszközállomány. Az inflációt követően viszont ugyanezen az időtávon már nem olyan lenyűgöző, 177 százalékos a növekedés. Mindez rávilágít arra, hogy okos megtakarításra és nagyobb pénzügyi tájékozottságra van szükség. Az inflációt ugyanakkor nehéz leküzdeni. A hosszú távú megtakarítás ösztönzése és támogatása nélkül a legtöbb megtakarító nehéz helyzetbe kerülhet.”

Hátszél nélkül

A globális pénzeszközállomány a 2022-es visszaesés után 2023-ban várhatóan újra növekedésnek indul. Ezt alátámasztják az (eddig) biztató fejlemények a részvénypiacokon. Mindent összevetve, a megtakarítási magatartás további „rendeződését” is figyelembe véve arra számítunk, hogy a globális pénzeszközállomány mintegy 6 százalékkal bővül. Mivel az infláció világszinten 6 százalék körül alakul 2023-ban, a megtakarítók idén még megússzák, hogy reálértéken mérve veszteségesek legyenek a pénzügyi eszközeik.

„A középtávú kilátások viszont meglehetősen vegyesek” – vélekedett Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője, majd hozzátette: „Sem pénzügyi, sem gazdasági hátszélre nem számíthatunk. A pénzeszközállomány átlagos növekedése valószínűleg 4-5 százalék körül alakul a következő három évben, átlagos részvénypiaci hozamokat feltételezve. Azonban az éghajlatváltozás miatt egyre szeszélyesebbé váló időjáráshoz hasonlóan az új geopolitikai és gazdasági környezetben is további piaci kilengések várhatók. Előfordulhat, hogy kivétellé válnak a ’szokványos’ évek.”

Szorosabbra húzott nadrágszíj

A kamatfordulat a háztartások mérlegének kötelezettség oldalán is egyértelműen éreztette a hatását. Miután a magánszektor adósságállománya 2021-ben világszinten 7,8 százalékkal bővült, a növekedés üteme tavaly jelentős mértékben, 5,7 százalékra mérséklődött. A legjelentősebb visszaesés Kínában volt tapasztalható: az adósság tavalyi 5,4 százalékos növekedése az eddigi legszerényebb volt. A háztartások teljes kötelezettségállománya 2022 végén világszinten 55,8 billió euró volt. Míg az adósság és a gazdasági növekedés közötti különbség 3,9 százalékpontra nőtt, addig a GDP-arányos adósság (a GDP arányában kifejezett kötelezettségállomány) jelentős mértékben, 2 százalékponttal 66,1 százalékra csökkent 2022-ben. A háztartások globális adósságrátája tehát nagyjából visszatért az ezredfordulós szintre – ez figyelemre méltó stabilitásra utal, ami aligha illeszkedik abba az elterjedt narratívába, hogy a világ rogyadozik az adóteher alatt. Azonban a világ adósságtérképe nagymértékben átrajzolódott. Mindenekelőtt a fejlett gazdaságokban zajló fejlődést stabilitás jellemzi. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piacon ugrásszerűen emelkedett az adósságráta az elmúlt két évtizedben. Kína áll az élen, ahol a ráta több mint háromszorosára nőtt, így jó 61 százalékon áll.

Magyarország: erőteljes növekedés

A magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 2022-ben nagymértékben, 8 százalékkal bővült, ez a növekedési ütem azonban jóval lassabb, mint az előző évben (13,7%), ugyanakkor összhangban van a világjárvány előtti átlaggal. A bővülés húzóereje elsősorban az értékpapírok terén tapasztalt 12,1 százalékos növekedés volt. A biztosítási/nyugdíjcélú megtakarítási eszközosztály viszont 2,8 százalékos értékvesztést szenvedett el, és a bankbetétek gyarapodása is jelentősen lassult: a 2021-es 10,5 százalékhoz képest már csak 5,3 százalék volt. Ebben a megtakarítási magatartás megváltozása is szerepet játszik, ugyanis a magyar megtakarítók kevesebb mint feleakkora új pénzösszeget (mintegy 2,3 milliárd eurót) helyeztek el bankbetétben, a teljes megtakarításállomány pedig csupán 34,7 százalékkal, 9,2 milliárd euróra csökkent, miközben az értékpapír-vásárlás aránya még nőtt is, 2022-ben elérve a 6,4 milliárd eurót – a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt.

A világjárvány előtti, 2019. évhez viszonyítva a pénzeszközállomány 38,2 százalékkal nagyobb, de csak névértéken. Inflációval kiigazítva mindössze 11,1 százalékot bővült három év alatt.

A kötelezettségállomány növekedése a 2021-es 14,6 százalékhoz képest 7,2 százalékra lassult. Ennek eredményeképpen a GDP-arányos adósság több mint 1 százalékponttal 23,7 százalékra csökkent. Végezetül a nettó pénzeszközállomány tekintélyes, 8,2 százalékos növekedést mutatott. Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 390 euró volt, ezzel Magyarország kettőt előrelépve a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában (egy főre jutó pénzeszközállomány, lásd a táblázatban). 

Egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 2022-ben

Az interaktív „Allianz Globális Vagyonosodási Térkép” megtalálható honlapunkon: Allianz Globális Vagyonosodási Térkép

A teljes, angol nyelvű tanulmány megtalálható ITT.

^[1] Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és a bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket) és az egyéb követeléseket.