Valóban kötelezõ a villany- és vízvezeték-szerelõknek a felelõsségbiztosítás?
2017.09.29
Néhány hete egy téves értelmezés folytán a hazai médiában napvilágot látott az a félrevezetõ információ, hogy szeptembertõl a villany- és vízvezeték-szerelõ mesterek által okozott, illetve azok hanyagsága folytán bekövetkezõ károkat kötelezõ felelõsségbiztosítás téríti meg a megbízók számára. Azóta számos ügyfél igyekezett kapcsolódó vélt igényét alkuszi segítséggel érvényesíteni, ezért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szükségesnek tartja a tények széles körû tisztázását.

Szeptember elsejétõl valóban kötelezõ minimum egymillió forint összegig fedezetet nyújtó felelõsségbiztosítást kötni villany-, illetve vízvezeték-szerelõknek, de ennek csupán a közmûbekötési munkálatokra kell kiterjednie. Az épületen belül végzett egyéb szakmunkákat végzõ szakemberekre tehát ez a kötelezettség nem vonatkozik. Fontos tudni, hogy a kötelezõ biztosításhoz a jogalkotó nem írt elõ utófedezetet sem, tehát a munka átvételét követõen már ebben az esetben sem érvényesíthetõ biztosítói kártérítési igény. Félbehagyott vagy hanyagul végzett munka esetén pedig kártérítést még a fenti munkálatok esetén sem nyújt.

„Mindez persze nem jelenti azt, hogy a más jellegû villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végzõ mesterek ne köthetnének saját elhatározásból felelõsségbiztosítást, hiszen ennek megléte komoly bizalomnövelõ tényezõ lehet egy megbízás elnyerése során – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Egy ilyen, 1 millió forintos fedezethatárral rendelkezõ módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is megköthetõ, vagyis túlzott terhet a mûködésre nem jelent, azonban erre a jelenlegi jogszabályok senkit sem köteleznek.”

Az ügyfelek – fõként a magánszemélyek – számára fontos tudni, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható! Vagyis hiába van felelõsségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységérõl nem állít ki számlát, a biztosítójától biztosan nem számíthatunk kártérítésre.

„A lakásbiztosítások többsége ugyanakkor alkalmas arra, hogy a szakmai mûhibák következtében bekövetkezõ káreseményekre (például hibás toldás miatt bekövetkezõ csõtörésre vagy hanyagul végzett elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkezõ lakástûzre) kártérítést fizessen – mutat rá a FBAMSZ szakértõje. – Az már a biztosító döntése, hogy ha a szerelõ felelõssége megállapítható, akkor rajta ezt az összeget késõbb behajtja-e.”

A MABISZ közelmúltbeli adatai szerint 2016-ban a hazai vállalkozók összesen 110 ezer általános felelõsségbiztosítást kötöttek, összesen 30 milliárd forintnyi értékben, de ez a szint még jóval alatta marad a kívánatos értéknek.